Tennessee Williams A vágy villamosa című drámájának balettváltozatával világpremierre készül a Magyar Nemzeti Balett.
Az amerikai író hetven éve megjelent darabja világszerte rendszeresen felbukkan a különböző teátrumok repertoárján, a Vivien Leigh és Marlon Brando főszereplésével készült, 1951-es filmfeldolgozás szintén jelentősen hozzájárult a sikerhez, és a nyolcvanas években balettként is előadták már Németországban. De John Neumeier előadása elvetette Tennessee Williams dramaturgiáját, egy múltban és egy jelenben játszódó felvonássá osztotta fel Blanche DuBois bukásának történetét, és mindehhez Alfred Schnittke német kortárs zeneszerző műveiből válogattak zenei hátteret. Most viszont az eredeti dramaturgiát tisztelve alkalmazta balettszínpadra a művet Venekei Marianna koreográfus, a Magyar Nemzeti Balett vezető balettmestere, Harangozó-díjas balettművész és Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas jazzművész-zeneszerző.
A vágy villamosa a családi szeretet, a viszonzatlan szerelem, az elfogadás és a testiség erejének drámája. A 2008-ban a Tivoli Színház Tordy Géza által rendezett előadását látva fogalmazódott meg Venekei Mariannában, hogy érdemes lenne Tennessee Williams művét a tánc nyelvén is színpadra vinni. A Dés Lászlóval közösen adaptált dráma ősbemutatóját június 17-én tartják az Erkel Színházban.
A budai Szépilona kocsiszínben megrendezett pénteki sajtótájékoztatón az alkotók felvázolták, mi jelentett kihívást a balettváltozat elkészítésében: évekig dolgoztak azon, hogy szöveg nélkül, zenével és tánccal is pontosan megjeleníthessék a Tennessee Williams-féle cselekményvezetést és az általa felépített karaktereket.
Az előadás premierjét a budai Szépilona kocsiszínben tartott sajtótájékoztatón harangozták be
Dés László élete legnagyobb munkájának nevezte a három évig készült százperces zenefolyamot, amelyben lírai, drámai, feszült és játékos jelenetek által rajzolódik ki egy nő élete. A történet kibontásakor kihívást jelentett a zenében is megjeleníteni a folyamatos visszautalást a múltbeli eseményekre, a szereplők közötti viszonyok törékenységét megragadni, de Dés László szerint ez az az aspektus, amelyik igazán erőssé teszi a Magyar Nemzeti Balett előadását. „Itt győztünk, hiszen szavakkal nem lehet annyi érzelmet és árnyalatot kifejezni, mint zenében és táncban” – mondta.
A táncdráma látványvilága – a jelmez Bianca Imelda Jeremias, a díszlet Zöldy Z. Gergely munkája – a darab keletkezésének korát, az 1940-es évek New Orleansét idézi meg.
A vágy villamosát az ősbemutatót követően június 23-án és 24-én, valamint 25-én két alkalommal tűzi műsorára az Erkel Színház az idei évadban.
