Sosem rejtették véka alá, hogy a programban elsősorban a művészettörténeti szempontból legszínvonalasabb épületeket akarják helyreállítani, ezáltal nemzetközi szintre emelve a kastély- és várláncot, amely így a magyar épített örökség reprezentatív megjelenítője lehet, tehát a külföldet is megcélzó örökségkínálat. A programban 39 műemléket – 20 kastélyt és 19 várat – újítanak fel, és ezeknek nemcsak a külső és belső pompájuk tér vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak.
A felújítások keretösszege jelen pillanatban 57,5 milliárd forint, amelynek egy része európai uniós, a másik pedig magyar forrásból származik. A jól működő példák közé tartozik a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont, amelyet az Év Európai Múzeuma 2018 díjra is jelöltek az egyedülálló kiállítása miatt.
A külföldiek fejében máig vadregényes fogalomként élnek a magyar kastélyok, vagy csak úgy ösztönösen egybekapcsolják Magyarországot a szép kastélyokkal, mégsem használtuk ki eléggé ezt a kulturális potenciált. Pedig valószínű, hogy kastélyainkat és várainkat hosszú távon csak az igényes turizmus tarthatja fenn, ami nem ördögtől való, ha történelmi értelemben hitelesen történik a feltárás és helyreállítás, az üzemeltetés és a vendéglátás pedig az épülethez igazodik, és nem fordítva.
A kastély intézményét a főúri életforma és gazdaság teremtette meg az évszázadok során, amit a kommunizmus eltörölt a föld színéről, tehát régi funkcióikat már nem tölthetik be a hatalmas épületek. Az önmagukért való felújításokkal sem érnének el sokat, mert ha a kastélyok kihasználatlanul állnak, sajátos entrópiájuk miatt visszapusztulnának az eredeti állapotukba – erre is számos példát találunk az utóbbi évtizedekben.
– Vannak olyan épületek ahol mindent a nulláról kell kezdeni, ez körülbelül a helyszínek fele, de ami a programban van, az biztosan turisztikai attrakció lesz, hiszen harminc- vagy akár ötvenszázalékos fejlettségi szintnél már sokan látogatják – mondta kérdésünkre Virág Zsolt. 2020 körülre készülnek el a most elkezdett ütemek, az eddigi fejlesztések következtében általában megháromszorozódott a kastélyok és várak látogatószáma, és nyereségesen is működnek, ami korábban elképzelhetetlen volt a miniszteri biztos szerint.
A felújítások és fejlesztések a jelennek (és főleg a jövőnek) szólnak, hiszen nemcsak megerősítik a helyiek identitását, hanem erős gazdaságélénkítő, otthontartó hatása is lehet a helyi közösségekre nézve, a turizmus fellendülése pedig együtt jár a munkahelyteremtéssel olyan régiókban, ahol nagyon szűkösek a lehetőségek.
Magyarán az a cél, hogy a látogatók ne csak romokat szemléljenek vagy sajnálkozzanak a pusztuláson – mint eddig –, hanem egy helyreállított műemléket nézhessenek meg, amelyről megkapnak minden fontos történelmi információt – korszerű módon és igényesen tálalva –, és időt is szívesen töltenek az újonnan kialakított közösségi és kulturális terekben, kiállításokon vagy parkokban – mindezt úgy, hogy a kastély vagy vár vidéke is fejlődik.
Erre az egyik legjobb példa a Zempléni-hegységben található: a füzéri várban és a füzérradványi Károlyi-kastélyban megkezdett összesen 4,5 milliárd forintos kastély- és várfejlesztési program másfél milliárd forintos hazai társfinanszírozással kiegészített európai uniós forrásból folytatódik idén.
– A füzéri várnak 81 ezres látogatószáma van, ez nagyjából a korábbi háromszorosa, és 10-12 új munkahely jött létre a 428 fős faluban. Kastélyok esetében pedig jellemzően 20-25 munkahely jön létre – mondta a programért felelős miniszteri biztos.
A füzéri várban megépül az úgynevezett Rimay-ház, a Pápai-ház, az ecetesház, megújul a várudvar, szabadtéri színpad épül, valamint olyan beruházások, amelyek interaktív módon mutatják be a középkori vár mindennapjait. Füzérradványban a Károlyi-kastély másfél milliárd forintos európai uniós forrásból újul meg, amely kiegészül további 1,4 milliárd forintnyi hazai támogatással. Ebből a pénzből kicserélik a tetőt, felújítják az épületgépészetet, szigetelik és lefestik a falakat. A földszinten pedig felidézik a kastély aranykorát, az 1930-as éveket, amikor az ország első kastélyszállójaként működött az épület.
Az Észak-Vértesben elkezdődött az oroszlány–majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség turisztikai célú fejlesztésének második üteme másfél milliárd forint EU-forrásból, ami 1,3 milliárd forintos hazai támogatással egészül ki. Ebből az összegből teljes körűen hét cellaházat restaurálnak, helyreállítják a tetőszerkezetüket, homlokzatukat, valamint a kertjeiket.
Az egykori templom megmaradt templomtornyát is restaurálják, a tetejébe kilátót terveznek, alatta pedig bemutatják az ásatások során nemrégen feltárt kriptát. A tó partjára új fogadóépületet és látogatóteret is építenek, de a felújítás kiterjed az egykor gazdálkodásra is használt, teraszos mértani kert rekonstrukciójára, épített elemeinek teljes helyreállítására.
Tatán is elkezdték felújítani az Esterházy-kastély főépületét egy 2,3 milliárd forintos beruházás részeként, amelyből másfél milliárd európai uniós, 800 millió pedig kormányzati támogatásból származik. A kastélyba tervezett kiállítás a főúri életformát mutatja be, az itt aláírt schönbrunni béke kapcsán megjelenítik az Esterházy család diplomataként tevékenykedő családtagjait is. A felújítás, amelyet a tervek szerint 2020-ra fejezik be, csaknem 3,5 ezer négyzetmétert érint a kétemeletes épületben.
Ennél mostohább állapotban van a bajnai Sándor–Metternich-kastély, az ördöglovas, a vakmerő lovasmutatványairól híres Sándor Móric gróf kastélya, amely az 1840-es évek végén az ország egyik legszebb klasszicista rezidenciája volt, amelyet Hild József épített át.
A háromezer négyzetméteres ingatlant még nem lehet használni, mivel nincs közműhálózata, ablakai vagy padlózata. A kastélyból gombafertőzés miatt az összes faszerkezetet, így az ablakokat is eltávolították. Az ördöglovas kastélyát és a körülötte lévő parkot másfél milliárd forint európai uniós és 200 millió forintos kormányzati támogatásból újítják fel. Az állagmegóvó munkálatok után a jelenlegi fejlesztés eredményeként az épületet be lehet majd járni.
A főépületben helyezik el a Sándor Móricot és lányát, Sándor Paulina grófnőt bemutató kiállítást, ugyanitt ajándékboltot és kávézót is kialakítanak.