Láttam én már koreográfusokat, kortárs táncosokat, meg jógikat annak a negyedébe is belehalni, amit a Rock the Ballet lelkes, fiatal művészei széles jókedvvel, fölényes testtudattal összemozognak a színpadon.
Pedig rock- és popslágerekre írt koreográfiákkal föllépni életveszélyes dolog. Ha Rihanna, a Queen, David Guetta, Beyoncé, a Coldplay, a U2, Michael Jackson, Prince és más nagy sztárok dalaira tudatosan a lenyűgözés szándékával történik koreográfia, bizony minden ütem, minden mozdulat mögött ott kandikál két iszonyú rém: a giccs és a monotónia.
A Rock the Ballet-nél egyikkel sem találkozunk.
Ezek a kellemes megjelenésű leányok és legények szemmel láthatóan nemcsak életüket és vérüket teszik a rock ’n’ rollba, hanem értelmezni sem restek egy-egy zeneművet a koreográfia nyelvén.
Ebbe az értelmezésbe pedig sok minden belefér: kidolgozott testű fiatalemberek ropják olykor guminőkkel, olykor hasonlóan kidolgozott testű fiatalasszonyokkal, akik képesek átugrani a saját fejük fölött, miközben a lábukat a fülük mögé dugják. Nem tréfálok, csupán a produkcióban egészséges egymásmellettiségben létező humort és virtuozitást próbálom érzékeltetni.
A produkciót humor és virtuozitás jellemzi
A Rock the Ballet hét tagja mind klasszikus társulatoknál táncolt, Broadway- és hollywoodi produkciókban is szerepelt. Az ötletgazda és társulatvezető egy házaspár: Adrienne Canterna a koreográfiáért, Rasta Thomas a csapat irányításáért felel. Thomas több balettverseny díjnyertes sztárja, végigbalettozott szinte minden ismert társulatot; 2007-ben azért alapította a sajátját, hogy a tánc teljes spektrumát színre vigye. Ezt az univerzalitásra való törekvést már az is jelzi, kik a példaképei: Mihail Barisnyikov, a klasszikusbalett-táncos, Michael Jackson és Bruce Lee.
A tánc teljes spektrumának színre vitele elég merész dolognak hangzik, de ha valaki belenéz az ismert videonézdegélőn valamelyik show-jukba, könnyen tátva maradhat a szája. Én eddig ilyen mozgást csak azoktól a fekete szemüveges, mogorva emberektől láttam, akik ismert filmekben szoktak a falon futva pisztolyozni. Rock the Ballet-ék ellenben olyan önfeledt mosollyal fickándoznak, mintha nem is lenne megerőltető a dolog.
Ezek a lelkes emberek bármilyen vékony jégre rámehetnek, nem fog beszakadni alattuk.
Ha meg véletlenül elcsúsznának, csak átugranak a saját fejük fölött, és már meg is oldották.
