Vasárnap délelőtti adatok szerint 124 ezren látták már Herendi Gábor Kincsem című romantikus történelmi kalandfilmjét országszerte, szombaton 17 ezer néző ült be a mozikba megtekinteni a csodakanca történetét, hétfőre 135 ezer fölé emelkedhet a nézőszám. Ha a film körül kialakult pozitív hangulatot az elkövetkező napokban is sikerül fenntartani, az alkotás könnyen elérheti a rendező által vágyott 200 ezres nézőszámot is.
Hutlassa Tamás, a Kincsem producere úgy véli: noha az első hétvége látogatottsága döntően meghatározza egy film további pályáját, hiszen ebből nagyjából megjósolható a további siker, a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a szóbeli ajánlások, a szájról szájra terjedő élmények igen sokat nyomhatnak még az induláson. – Természetesen mi magunk is dolgozunk azon, hogy amennyire lehet, nyújtsuk a film kampányát. A két főszereplő és a rendező ezekben a napokban is közönségtalálkozókon vesz részt, szombaton magam is elmentem Pécsre, hogy megnézzem, hogyan fogadja a filmet a közönség – teszi hozzá.
Az elmúlt 10-11 év legerősebb nyitása volt a Kincsemé, ami a sajátunkként tisztelt csodakanca máig eleven nimbusza mellett a jó időzítésnek is köszönhető, de nem kizárt, hogy a magyar filmek nemzetközi elismerésének szériája általában is növeli a hazai gyártású mozi látogatottságát. Hutlassa Tamás elmondta: már Koreából is kaptak ajánlatot a Kincsem megvásárlására, és a cannes-i filmvásáron is több alkalommal fogja vetíteni a filmet a filmalap, hogy építse a nemzetközi eladások sikerét.
Az avatottabb szemek kiszúrták, hogy Kincsemet több ló alakítja, helyenként még csak nem is mindig kanca, hanem félvér herélt ló jelenik meg a vásznon.
– Felfoghatjuk úgy is, akár egy rejtvényt a mozivásznon – mondja a producer, majd kifejti, minden egyes jelenetben az arra legalkalmasabb lovat szerették volna bevetni, ez az oka annak, hogy többen alakítják a verhetetlen versenylovat. Noha Herendi Gábor filmje történelmi alapokon nyugvó fikció – amelyet Hegedűs Bálint forgatókönyvíró jegyez –, éppen a legmeseszerűbbnek ható epizód, a macska és a ló barátsága valóságos elem.
– Úgy tudjuk, hogy Kincsemet valóban nehéz volt kezdetben tréningezni, ekkor a gazdája egy macskával szelídítette meg a zabolátlan állatot. A nyeregben ülő macska képe azonban számítógéppel valósult meg a filmben – tudtuk meg a producertől, aki érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy a legnagyobb költségtételek közé tartozott a lovak gondozása, szállítása és elhelyezése, és további extra kiadás volt a korabeli öltözetek és a díszlet megteremtése, valamint a CGI technika magas színvonalú használata, ami a korabeli díszletek, a grandiózus látvány kialakításában is segített. A 2015 rekkenően meleg nyarán kezdődött forgatási időszak több mint 70 napon át tartott, ami körülbelül kétszerese az átlagos filmek forgatási idejének, ezután több mint egy évet vett igénybe a komputeres kiegészítések utómunkája.
Állami pénzből – közvetlenül a filmalaptól kapott támogatásból és közvetetten adó-visszatérítésből –, 2,7 milliárd forintból készült a legnagyobb költségvetésű hazai film. A kurzusfilm megjelölést azonban az alkotók határozottan elutasítják. – A Kincsem szórakoztató, szuverén munka, a kurzusfilm pedig a közgondolkodás szerint a mindenkori kormány ideológiáját hivatott megjeleníteni, támogatni; ebben a történetben aligha találunk ilyesmit – hangsúlyozza a producer.
A magyar film sikerszériájára visszatérve úgy vélekedik: – Le kell építenünk az emberekben az évek alatt berögzült indokolatlan ellenérzést a hazai filmekkel szemben: magas színvonalon sorra születnek jó és közönségbarát alkotások, hiszek abban, hogy vissza lehet csábítani a nézőket a magyar filmekre.