Budapest területén több helyen kerültek már elő honfoglalás kori és korai államalapítás kori sírok, de a Harsánylejtőn negyvennégy, nagyjából azonos, nyugat–keleti tájolású sírt tártak fel alaposan a régészek – számol be a leletekről Kovács Olivér régész a múzeum honlapján.
A temetőben vélhetően még ennél is több sír van – körülbelül hatvanra számítanak –, de valószínű, hogy közülük sok megsemmisült a talajművelés miatt, a legkisebb gyermekek földi maradványai pedig rendszerint nyomtalanul eltűnnek a kémiai folyamatok következtében. Az első sírok még a múlt év végén kerültek elő egy építkezést megelőző régészeti feltárás alkalmából.
A sírok felfedezése önmagában nem lepte meg a szakembereket, mert a Harsánylejtőn rengeteg neolitikumi, római kori és középkori lelőhely van, de egy teljes temető megtalálása már-már csodaszámba megy ebben a térségben. A feltárást Tóth Anikó, az intézmény régésze vezette, s már elkezdték restaurálni a leleteket, valamint az adatok feldolgozását.
A nőket ékszereikkel, díszes öltözékben hantolták el
Fotó: BTM/Kovács Olivér
A temető első sírjai a X. század végéről valók, az utolsó temetkezések pedig a XI. század első évtizedeire datálhatók. Még több antropológiai vizsgálat van hátra, például meg kell határozni az összes elhunyt nemét és korát, a köztük lévő rokoni kapcsolatokat pedig DNS-vizsgálattal fogják tisztázni.
A sírok leginkább egy köznépi csoportról árulkodnak, nem temettek el velük fegyvert, a női sírok leletanyaga pedig a férfiakénál sokkal gazdagabb volt, hiszen őket az ékszereikkel együtt, díszes öltözékben hantolták el. Ételáldozatnak nem volt nyoma, de keresztény jelképeket sem találtak az elhunytaknál, csak egyetlenegy halott lábbelijét fektették a lábszárára, feltehetően azért, hogy ne térjen vissza a másvilágról.
Néhány szebb és értékesebb leletet már a BTM szokásos éves őszi újdonságkiállításán is bemutatnak.
