A Csernus és a Montmartre – Egy műterem titkai című kiállításon Csernus Tibor (1927–2007) alkotói világába, festői módszerébe tekinthetünk be, és a festő műtermének megidézésén túl számos dokumentumot, fényképet és makettet is láthatunk.
A kiállítást rendező Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) és Csernus Tibor kapcsolata hosszú időre nyúlik vissza, a festő halála után a Kogart Ház vásárolta meg és szállíttatta Párizsból Magyarországra a festő hagyatékát. A Várkert Bazár Testőrpalotájában megtekinthető kiállítás az 1927-ben Kondoroson született festő valamennyi alkotói korszakát bemutatja a tanulmányoktól, vázlatoktól kezdve egészen a kész művekig, különösen a párizsi művészi életet, a legendás bateau-lavoiri műterem világát. Csernus festészeti stílusára leginkább a szürrealizmus, hiperrealizmus jellemző, élete végén pedig expresszív jegyeket is mutattak az alkotásai.
A kiállítás tematikus felosztásának köszönhetően az életmű eddig kevésbé ismert részeit is felfedezhetjük, ilyen például Csernus Tibor könyv-illusztrátori tevékenysége – többek között Edgar Allan Poe írásaihoz készített illusztrációkat –, valamint a technika iránti rajongása. Csernus számos repülő- és tengeralattjáró-modellt készített, és ezek a járművek később megjelentek a festményein is, sőt némelyik köré valóságos magánmitológiát épített.
A festőt leginkább Párizs, a kávézók, a műtermek világa és a forgalmas utcák képe ihlette meg, ezek a francia fővárosban töltött több mint négy évtizeden át folyamatosan megjelentek a képein. A festményeken megfigyelhetjük a festő stílusának változását és a város képének alakulását is.
Minden stíluskorszakát, aktjait és vázlatait is láthatjuk
Fotó: Bach Máté
A külső tér ábrázolásán túl jelentősek Csernus műteremrajzai is, amelyek szinte a szürrealitásba hajló módon mutatják be a művész belső vizuális világát, alkotóterét. A festő önarcképeinek sorozatából pedig egy sajátos vizuális napló áll össze, amely intenzív jelenvalóságával szinte bevonja a szemlélőt a képekbe.
A tárlaton a festő Caravaggio-korszakából is megtekinthetünk néhány alkotást, de láthatók aktjai és aktvázlatai is. A kiállítás struktúrájának köszönhetően pontosan végigvezethető, hogy ezeket a tanulmányokat a festő hogyan használta fel későbbi, nagyobb szabású munkáiban. A tárlat legnagyobb erénye talán az, hogy az alkotói folyamatot is pontosan bemutatja, végigkövethetjük, hogyan áll össze Csernus szerteágazó életműve egy nagy egésszé.
Mindezt a kiállítás zárásaként a harmadik emeleten berendezett műterem koronázza meg, amelyet eredeti berendezési tárgyakból, többek között a festőállványából, az utolsó éveiben használt gurulós festőszékéből állítottak össze.
A kiállítás 2019. január 27-ig látogatható a Várkert Bazárban.
