Két bábszínész kelti életre a nagy sikerű mesesorozat, Bogyó és Babóca történetét a Kolibri Fészekben, az eredeti történet egyes epizódjait új történetekkel vegyítve. Ott jártunkkor még tartott a próbafolyamat, a szünetben Andrusko Marcella rendezővel beszélgettünk.
A darab márciusi ősbemutatója után ebben az évadban még kilencszer játsszák a Bogyó és Babócát a Kolibriben. Mindenekelőtt arról kérdeztük a most debütáló rendezőt, szerinte miért olyan népszerű Bartos Erika meséje a kicsik körében, és ő maga miért szerette volna ezt a világot bemutatni színpadon.
„Nagyon egyszerű, ismert helyzetre épülő mesét írt Bartos Erika, amivel azonosulni tudnak a gyerekek. Szerintem mindig lényeges a felismerés öröme, amivel a felnőtt és a gyerek is együtt tud haladni egy előadásban. Ezen túlmenően engem általában lenyűgöz, ha egy alkotó egy saját világot tud létrehozni, és a Bogyó és Babócában kimondatik, hogy ez egy felnőttek nélküli világ.”
Ebben a környezetben a katicalány és a csigafiú vagy a lepkekislány mindannyian gyerekek, és saját maguk között oldják meg a problémáikat. Ha valami gond van, akkor a barátaikhoz fordulnak, és a gyerek gondolkodásával, ötleteivel kerekednek felül azokon.
Az előadás különlegessége, hogy a figurákat két színész, Rácz Kármen és Ruszina Szabolcs mozgatják, akik végig a színpadon vannak, a díszleteket, akár egy babaszobát, időnként átrendezik maguk előtt, miközben Bata István zenei aláfestést nyújt énekkel, gitárral a mesevilág mellett. A bábozás e bevett módszere egyben a mindennapi gyermekjáték helyzetét imitálja. A darab zenéjét és szövegét az előadó Bata István szerezte.
– Korábbi Radnóti színházas munkában találkoztunk Bata Istvánnal, és az eddigi tesztnézőink benyomása, reakciói alapján azt látom, hogy nagyon élvezik a darab zenéjét a gyerekek. A történetekből úgy próbáltunk válogatni, hogy változatos szituációk szerepeljenek benne: például legyen összeveszés, kibékülés, megbántódás. De kiválasztottuk azt is, hogy mely szereplők szerepeljenek benne. Ezekből a szempontokból új történet született, és van olyan jelenet is, ami teljesen saját, Nagy Orsolya szerzeménye. Az is lényeges volt, hogy az óvodás korosztály számára befogadható minikonfliktusok és azok feloldásai jelenjenek meg a színpadon, miközben igyekszünk hangsúlyozni a kis mesék humorát – hiszen mindenki szeret nevetni –, és erősebb karakterjegyekkel kidomborítani a szereplők személyiségét – állapította meg a rendező.
Andrusko Marcella, akit többek között Kolozsi Angéla: Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívnak című mesejáték címszereplőjeként ismerhetett meg a Kolibri közönsége, egy ideje már kacérkodott a rendezéssel. „Főként a gyerekdarabok érdekeltek, az őszinte világuk és az, hogy szeretnék valami izgalmasat létrehozni nekik. Most azt érzem, hogy nem az utolsó darabom a most készülő rendezés.”