Válogatás a magyar animációs film történetéből címmel indult tegnap a Magyar Művészeti Akadémia Filmklubja a Dunatáj Alapítvány szervezésében. Ahogy azt Buglya Sándor, az MMA Fotó- és Filmművészeti Tagozatának vezetője a filmklub helyszínéül szolgáló Premier Kultcaféban tartott sajtótájékoztatón elmondta: szeretnének keresztmetszetet adni a magyar animációs film több mint 100 százéves történetének legszebb évtizedeiből (a hatvanas évek elejétől a kilencvenes évek végéig tartó időszakot öleli föl a sorozat), valamint a közösségi moziélményt is erősítenék.
A december 10-ig tartó vetítéssorozat Szalay Péter: Pannónia Anno című, több év alatt készült dokumentumfilmjével indul, megidézve a legendás stúdiót, amelyet az 1970-es évekre a világ öt legjelentősebb animációs filmműhelye között jegyeztek – és ahol a filmklubban a továbbiakban bemutatandó alkotások is készültek.
Láthatjuk Jankovics Marcell 1973-as, pszichedelikus János vitézét, az első, hazánkban készült, egész estés rajzfilmet, illetve az 1974-es, Oscar-díjra is jelölt Sisyphust és az 1977-es Küzdőket. Dargay Attilától az 1977-es Lúdas Matyi, az 1967-es Variációk egy sárkányra, az 1972-es Hajrá, mozdony és az 1964 és 1968 között bemutatott Gusztáv-epizódok kerülnek vetítésre.
Jankovics Marcell a Gusztáv korabeli sikerére így emlékezett vissza a sajtótájékoztatón: „Rossz filmeket néztek meg az emberek a moziban, mert a Gusztáv volt a kísérőfilm. Úgy morajlott a nézőtér a főcímnél, mint egy focimeccsen!”
1977-ben mutatták be Dargay Attila kultikus Lúdas Matyiját
Fotó: Mokép
Napjainkra a magyar animáció nagyközönség számára rejtettebb rétegét képviselik Macskássy Gyula (A ceruza és a radír, Párbaj, Tíz deka halhatatlanság), Csermák Tibor (A török és a tehenek), Kovásznai György (A piros pöttyös labda, Mesék a művészet világából), Imre István (1514), Korniss Dezső (Egy festő naplója – Kovásznai Györggyel közösen), és Lisziák Elek (Kisztihand, Budapest) alkotásai. A 60-as évek megújuló áramlatai, képzőművészet és animáció ölelkezése, képeslap-animáció és más ínyencségek jellemzik ezt az estét.
Szinte lehetetlen mind fölsorolni a látható alkotásokat, nyilván nem maradhat ki Ternovszky Béla legendás Macskafogója (és a rendező két rövidebb groteszkje: a Modern edzésmódszerek, illetve a Tartsunk kutyát), de most inkább azokat az alkotókat és műveiket sorolnám a teljesség igénye nélkül, akik ma nincsenek annyira benne a köztudatban. Reisenbüchler Sándor Juhász Ferenc látomásversét, A Nap és a Hold elrablását vitte vászonra rajzfilmvízióként, majd olyan, védjegyévé váló kollázsanimációkat készített, mint a Barbárok ideje, a Zöld intelmek minden napra, az Ecotopia vagy a Boldog világvége.
De láthatunk majd festményanimációkat Gémes Józseftől (Daliás idők, Koncertissimo), illetve Foky Ottó báb- és tárgyanimációit is, és természetesen nem maradhatnak ki Cakó Ferenc stop motion bábanimációi, illetve a filmtörténetben egyedülálló homokanimációi.
A részletes programot az MMA honlapján tekinthetik meg olvasóink: www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/valogatas-a-magyar-animacios-film-tortenetebol.
