A korábban Sára Sándor kezdeményezésére elindított és nagy sikerű, technikai okokból egy időre abbamaradt 100 magyar dokumentumfilm (1936–2013) sorozat folytatása várható szeptember 4-től a budapesti Premier Kultcaféban.
A levetítendő filmek blokkba rendeződnek, az első blokk címe Költészet és valóság, a második Művészet és hatalom, míg a harmadik a Szép új világ címet kapta. A vetítés hétfőn George Höllering Hortobágy című, 1936-os filmjével indul.
Szekfű András filmtörténész szerint ma talán sokak számára elképzelhetetlennek tűnik, hogy valaha politikai kérdést csináltak abból, szabad-e vagy tilos beatzenét játszani Magyarországon. Kovács András erről forgatott, a korabeli szereplőket megszólaltató filmje sokat elárul a diktatúra működéséről és a korszak hangulatáról. Gulyás János Ismeretlenek című filmje olyan művészcsoportot mutat be, amely ellenállt a hatalomnak, az ezzel járó negatív következményeket is viselve.
Kisfaludy András – aki maga is játszott a legendás zenekarban, a Baksa-Soós János vezetésével működő Kexben – dokuja, az 1998-ban készült Elszállt egy hajó a szélben az emlékezetes együttesről szól. Péterffy András Mozgóképregény című alkotásában a műszaki beállítottságú, keresztény értékeket való Korbuly családot és a munkát mindennél jobban tisztelő örmény család életéből ad ízelítőt. Az ő hazaszeretetük, mint fogalmazott a rendező, példaértékű.
Jeszenszky István Eszmélet után című filmesszéje József Attila életét és költészetét mutatja be. A Szép új világ szekción belül az első két film a rendszerváltás utáni átalakulásba visz el, olyanok életét feltárva, akik joggal a rendszerváltás vesztesei közé tartoznak. Schiffer Pál filmje a székesfehérvári Videoton felbontását dokumentálja A Videoton-sztori című munkájában.
Fekete Ibolya a rendszerváltást követő években Magyarországra sodródott orosz fiatalok sorsát követi nyomon Az apokalipszis gyermekei című filmjében. Zsigmond Dezső dokujai általában a határon túli magyarok életével foglalkoznak; az Élik az életüket című alkotás egy kárpátaljai család életébe kalauzolja el a nézőt.
Péterffy András, a Dunatáj Alapítvány elnöke úgy vélte, hogy a dokumentumfilm a társadalom lelkiismerete kell hogy legyen. Mint mondta, amikor főszerkesztő volt, a régi M2-n minden este adtak dokumentumfilmet, annak idején a most látható filmek egy részét is bemutatták. Buglya Sándor, az MMA film- és fotóművészeti tagozatának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a Magyar Művészeti Akadémia jövőre könyvet jelentet meg, amely a magyar dokumentarizmus lényegét tárja fel.
2018-ban ehhez a sorozathoz hasonlóan, a magyar animációt is feldolgozzák.