A Gulag Emlékbizottság 37 millió forinttal támogatta a projektet. És mivel manapság a digitalizálás mit sem ér online hozzáférés nélkül, ezért online fejlesztésekkel könnyítik meg az anyag – amelyben vannak jegyzői feljegyzések, családok által írt kérvények, az elhurcoltak adatlapjai stb. – tudományos kutatását és az állampolgári hozzáférést is. Az volt a cél, hogy a jövőbe fektessenek be a jelenlegi projekttel. Nemcsak böngészhetővé tették az anyagot, hanem multimédiás online oktatóanyagot is készítettek a témában.
Mikó Zsuzsanna, a MNL főigazgatója eloszlatta azt a tévképzetet, hogy az 1945 utáni történelmünket már teljesen feltártuk és ismerjük, a 700 ezer oldalnyi iratanyag digitalizálása ezért rendkívüli lehetőség. Az MNL Oktatólapok internetes oldalán elérhető interaktív Gulag-alkalmazás közérthető formában ismerteti a korszak történelmét, a kutatási eredményeket és forrásokat.
A sajtótájékoztatón Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: ma nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek nagy része sem tudja pontosan, mi az a Gulag, a hadifogság vagy a lágerélet. Az adatok gyűjtése és közreadása ezért a Gulag-emlékév egyik legfontosabb eredménye.
Szabó Csaba, az MNL általános főigazgató-helyettese beszélt a digitalizálás folyamatáról, ami herkulesi munka volt, hiszen a külügyminisztérium hadifogoly osztályának irategyüttese 347 doboz terjedelmű, rendkívül rossz állapotban lévő anyagot tartalmazott, amelyet állományvédelmi szempontból kezeltek, rendeztek és település szerint is kereshetővé tettek. A dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a Vörös Hadsereg hihetetlenül szervezetten hurcolta el az embereket, a front elvonulása után 2-3 nappal már megjelentek azok a különleges alakulatok, amelyek összefogdosták a katonákat és civileket.
A Magyarok a Gupvi- és Gulag-táborokban című interaktív, multimédiás és folyamatosan bővülő oktatóanyag az MNL korábbi két alkalmazásával (Rendszerváltozás Magyarországon 1987–1990 és Koncepciós perek Magyarországon 1945 után) együtt tegnap óta szabadon hozzáférhető a levéltár Oktatólapok világhálós oldalán.
A közép- és felsőoktatásban is jól használható felületen többórányi hang- és videóanyag, 15 ezer oldalnyi eredeti levéltári irat, számos fénykép, tudományos értekezések és névlexikon böngészhető. Az iratokat vízjellel és levéltári jelzetükkel töltötték fel, hogy a fiatalokat a tudományos szemlélet igényességéhez szoktassák. Noha a projekt véget ér, ezentúl is folyamatosan töltik fel az adatokat – hiszen sok került elő a vidéki levéltárakból is.
A projekt részeként megújult az MNL 16 éve működő Archivnet című, akadémiai besorolású, forrásközlő tudományos online szaklapja is. A folyóirat 2017. évi első, Hadifogság, gulág, málenkij robot (1944–1956) című tematikus számában hét tanulmány jelent meg.