Emlékeztetett arra, hogy korábban a délvidéki magyarságnak nem volt mersze az ünneplésre, nem énekelhette a magyar himnuszt, nem a saját ünnepeit ünnepelhette, később pedig azon a kérdésen rágódott, hogy „vajon kultúránk is maradék-kultúrává, töredék-kultúrává töpörödött-e, mint ahogy mi egyre fogyatkozó délvidéki magyarok maradékká, töredékké őrlődtünk a kisebbségi sors kegyetlen malomkövei alatt”.
A válasz azonban: nem – folytatta Dudás Károly, hiszen születnek és élnek most is olyanok, akiknek az alkotása, a szellemi teljesítménye „szerves része a csodálatos magyar örökségnek”. „Nélkülük az egyetemes magyar kultúra, a nemzet egésze volna sokkal szegényebb, kiszolgáltatottabb” – szögezte le.
A szombati rendezvényen átadták a VMMSZ által alapított életmű- és pályadíjakat. Magyar Életfa Díjjal ismerték el Dormán László fotóriporter, újságíró, Faggyas József citerás, Hódi Éva nyugalmazott magyartanár és könyvtárvezető, valamint Silling István néprajz- és nyelvjáráskutató munkásságát.
A szövetség plakettjével jutalmazták Lőcsei Ilona művelődésszervezőt és újságírót, Regécz László művelődésszervezőt, Tóth Ágnest, a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület elnökét, a csókai Rákóczi férfikórust, valamint a 70 éves pancsovai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületet.
A VMMSZ legrangosabb elismerését, az Aranyplakettet Pirityiné Szabó Juditnak, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályvezetőjének és történésznek ítélték oda.
