A száz esztendeje orosz hadifogságban elhunyt, dabas-sári születésű Gyóni Gézáról szóló darab bemutatása az emblematikus költő emlékévének záróeseménye lesz szeptember 15-én a Sári Zarándok- és Kulturális Központban – mondta a Magyar Időknek Dóczy Péter. A színész-rendező úgy fogalmazott: minél hosszabb ideje foglalkozik a kivételes tehetségű költő, publicista életművével, annál közelebb érzi magához.
Nem véletlen, hogy leghíresebb költeménye, a Csak egy éjszakára… az első díjat nyerte el Nagy-Britanniában egy olyan versenyen, ahol háborúellenes versek vetélkedtek. Egy másik nevezetes poémája, a Cézár, én nem megyek szintén szilárd morális tartását tükrözi. Ezt a mában is példát mutató hozzáállást képezi le a Dóczy Péter által írt színmű címe:
Mindhalálig 1917. Az egyik helyszín egy szabadkai kávéház – a délvidéki városba Gyóni másfél évvel a katonai behívója előtt költözött –, amelyben a Bácskai Hírlap szerkesztőjeként sokat időzött, a másik Hádész ligete, ahol a lét és nemlét határmezsgyéjén lebegő költő gondolatait ismerhetjük meg. Gyóni írásain kívül Pilinszky János-versrészleteket hallhat a közönség, továbbá Madách Imre-idézetek is elhangzanak.
A másik színmű kifejezetten az Ars Sacra fesztiválra íródott, a Hamvas Béla mesterének tekintett osztrák filozófus, Rudolf Kassner Az indiszkrét ember, Az Isten és kiméra, valamint A kereszt című esszéi alapján. A színész-rendező kiemeli: a művek fordítója, Deréky Géza hívta fel a figyelmét az osztrák filozófus életművére, amelynek számos eleme olyan, mintha a mai korból merített volna.
Az operajeleneteket tartalmazó, három fiatal táncművésznő közreműködésével színre vitt – Bécsben német nyelven, valamint Pozsonyban műsorra tűzött – összművészeti produkcióban Hamvas Béla tanulmányaiból is elhangzanak részletek. Dóczy Péter fontos pontként említi a szeptember 17-i premier helyszínét, a Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermét, mivel itt ma is az a fajta keresztény alapokra helyezett oktatás folyik Hajdó Ákos igazgató irányítása alatt, ami a megújulás záloga lehet Európában. Arra világít rá a mű, hogy kisszerűségeinktől, bűneinktől megtisztulva miként tudunk új világot építeni.
Hiszen a darabbeli konformista életmód nem vezet sehová, mert a mohóság minket is felfalhat. Kassner már évtizedekkel ezelőtt ráérzett, hogy az indiszkrét ember kitermelése zsákutca. Szerinte a leleplezés a kulcsszó. Az indiszkrét ember be akarja bizonyítani a szolgasajtójával, hogy nincsenek eszmények, illetve már le vannak rántva a sárba vagy megsemmisültek.
A színpadon egy keresztet állítanak fel a szereplők, ami azt jelképezi, hogy áldozatunk eredményre vezet: ha ellenállók vagyunk, és nem gyártunk hamis valóságot magunknak, megtaláljuk a megoldást. Dóczy Péter hangsúlyozza: a mai világban azért kell felmutatni az értékeket, mert az az áradat, amelyet Európa felé irányítottak, a keresztény civilizáció elsöprését célozza.
Azt akarják elérni egyesek, hogy az emberek úgy érezzék: nincs se erejük, se önbizalmuk, se vallásuk. Akinek pedig van hite, az ellenségnek minősül. A színész-rendező meggyőződése: az ifjúság megismertetése és felvértezése a keresztény kultúrával elháríthatja az európai civilizációt fenyegető törekvéseket.