Kányádi Sándor tegnapi halálhírére sorozatban reagáltak a pályatársak, tisztelők. Kányádi Sándor igazi klasszikus volt, olyan egyetemes nagy költő, aki a saját értékein túl egyfajta összefoglalója, megújítója és továbbépítője volt a költészetnek – mondta Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, a 89 évesen, tegnap elhunyt költőre emlékezve. Megkerülhetetlennek nevezte Kányádi Sándort az irodalomtörténetben, és arról is beszélt, hogy a gyermekirodalom klasszikusának versein nemzedékek nőttek fel.
„Versei mindennap velünk vannak – nyilatkozta Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője. – Szinte nincs nap, hogy ne játszanánk valahol megzenésített verseiből.” Kitért arra, hogy három olyan lemezük is született, amelyen a Kaláka, illetve Gryllus Dániel zenéivel kizárólag Kányádi-versek hallhatók.
Hozzátette: a magyar költészet hegyvonulatának gerincét Balassi, Csokonai, Petőfi, Kosztolányi, József Attila mellett Kányádi versei is alkotják. Kányádi Sándor költészetének legfontosabb üzenete a szülőföld szeretetének parancsa– fogalmazott közleményében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), amely saját halottjának tekinti az elhunyt Kossuth-díjas költőt, írót és műfordítót.
A közlemény idézi Kányádi Sándor monográfusát, Pécsi Györgyit, aki szerint a költő számára a szülőföld nem elvont eszme volt, „hanem a mindennapok valóságából, az emlékekből, az átöröklött hagyományokból formálódott, földrajzilag is behatárolható területen megvalósuló táj-kultúra-ember egysége”.
Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész szerint Kányádi Sándor a verseiben „azt mondta ki, amit mindnyájan éreztünk, csakhogy ő ki is merte és ki is tudta úgy mondani, hogy az magasművészet volt”. H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója azt hangsúlyozta: eseménnyé vált minden olyan rendezvény, amelyen Kányádi Sándor is részt vett.
H. Szabó Gyula a versek mellett az erdélyi száz és jiddis népköltészeti fordításait is rendkívül jelentőseknek találta. Úgy vélte: ezekkel a fordításokkal tudatosan próbálta Erdély kulturális sokszínűségét felmutatni.
Mindenki szerette Kányádi Sándort, hiányozni fog, mert nagy költő volt, és mert minden szavával, egész lényével élte és hirdette a magyar verset, a nyelv zenéjének gyógyító erejét és a félelem nélküli életet – nyilatkozta Szabó T. Anna költő, műfordító, aki gyerekkora óta ismerte a költőt.
Kányádi Sándor a Budavári Önkormányzat díszpolgára is volt, tiszteletére az I. kerületi Fátyol parkban található Elek apó kútjánál gyertyagyújtást tartottak tegnap este.
Ma este 18 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékestet tartanak Kányádi Sándor tiszteletére, amelyen részt vesz Prőhle Gergely, PIM-főigazgató, a Kaláka együttes, Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője, Szabó T. Anna író, költő és barátai, pályatársai, tisztelői.
