Borsi közvetlenül a magyar határ mellett fekszik, Sátoraljaújhelytől három kilométerre a szlovák oldalon. Egy kis, alig több mint ezer lelket számláló falu, amely leginkább a kastélyáról nevezetes. Az meg arról, hogy 1676-ban itt született II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem. Különös módon ezt az adatot csak a fejedelem emlékirataiból tudjuk meg, más forrásból nem ismerjük a születési helyét, ám a hagyomány is mindig ezt tekintette a fejedelem bölcsőjének, akit sok emlék nem fűzhetett ide, hiszen Regécen, Sárospatakon, majd Munkácson töltötte gyermekkorát.
A szürkés, kopár kastélyfalak előtt egy mellszobor áll: II. Rákóczi Ferencé, kucsmásan, magyaros öltözetben, ahogy az egyik Mányoki Ádám-festményen látható. Ezt 2013-ban ellopták, ám azóta szerencsére elkapták az elkövetőket, és a szobor visszakerült a helyére.
Mögötte pedig a család egyik kisebb kastélya, a ma már Rákóczi-kastélynak nevezett reneszánsz épület, amelyet Lórántffy Zsuzsanna és Rákóczi György építtetett a XVI. században. A Rákóczi-szabadságharc bukása, 1711 után többször is gazdát cserélt, sokszor politikai alapon.
A múlt héten kezdték el az építészeti-kivitelezési munkálatokat, a kastélynak pedig elbontották a tetejét. Ez alkalomból sajtóbejárást tartottak a helyszínen, ahol megszólalt Földváry Gábor örökségvédelmi ügyekért felelős miniszteri biztos és Diószegi László, a Teleki László Alapítvány, valamint a beruházást lebonyolító II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet igazgatója, és időkapszulát is elhelyeztek az építkezés területén, benne a ,,felújítási munkálatok a mai napon, 2018. szeptember 26-án elkezdődtek. Isten segítse!” szöveggel.
De már nyáron, július elején elkezdődött a Rákóczi-kastély felújítása, amelynek első ütemére a magyar állam 805 millió forint támogatást fordít. A szlovák féltől is érkeztek már pénzek, amelyeket eddig kőrestaurálásra tudtak fordítani, de még további forrásokról is tárgyalnak. A kastélynak különben már van néhány helyreállított helyisége, azokban csak befejezik a hiányosságokat: a kőkereteket állítják helyre és a történeti vakolatokat is restaurálják.
A kastély helyreállítása után egy II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató szakszerű múzeumot rendeznek be a kastélyba, ahol konferencia-központ és vendéglátó helyiség is lesz. A leendő múzeumról a sárospataki Rákóczi-múzeum igazgatója és a Kassai Múzeum igazgatója készítettek először egy kiállítás-forgatókönyvet, ami alapként szolgál majd, de a konkrét kivitelezésről ennél több részletet még nem lehet tudni.
Diószegi László szerint örökségvédelmi szempontból ez a felvidéki reneszánsz építészetünk egyik legszebb és legjelentősebb műemléke. Építészeti értékét az adja, hogy az eredeti kőkeretei mai napig a helyükön vannak. A kétszintes épületen az 1940-es években Lux Kálmán műépítész – aki többek között a pesti Belvárosi Plébániatemplomot állította helyre – végzett nagyobb szabású rekonstrukciós munkálatokat, a mai keleti szárnyat egy korábban itt állt épület helyén ekkor emelték.
A kastély kálváriája 1945-ben kezdődött, az államosítással, hiszen a szocializmus idején iskolát, munkásszállást és még raktárat is csináltak belőle, állapota pedig folyamatosan romlott. 1990-ben a borsi önkormányzat tulajdonába került, megkezdték a felújítását, ám az hamar félbemaradt, 2000-ben újra megindult a rekonstrukció, de 2006-ban ismét leálltak a munkálatok. 2008-ban megdöbbentő látvány fogadta a Borsiba látogatókat: a kastélyudvaron földmunkák nyomai és munkagépek voltak, a falakat helyenként helyreállították, az emeleti folyosók le voltak zárva.
A kastély felújításáról 2013-ban, Áder János magyar és Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök találkozóján döntöttek. A Teleki László Alapítvány és Borsi önkormányzata létrehozta a II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezetet, amely lebonyolítja a várkastély felújítását. A magyar kormány támogatásából teljesen helyreállítják a kastély szerkezetét, és a kő- és falkép-restaurátori munkálatokat is elvégzik. A felújítás irányítója Wittinger Zoltán építész lesz.