Mint mondta, nagyon sokat jelent az, hogy magyar alkotást az idegen nyelvű filmek között elismer az amerikai filmakadémia. Bizalmát fejezte ki az iránt, hogy ez pozitívan hat majd a magyar filmek finanszírozására is, hogy további hasonlóan sikeres alkotások készülhessenek.
A filmesztéta kiemelte, hogy az idegen nyelvű filmek között nagyon szoros volt a verseny, hiszen a török Mustang és a kolumbiai A kígyó ölelése is esélyes volt az elismerésére.
„Nagyon nagyra tartom a filmet és szerettem volna, hogy nyerjen” – hangsúlyozta, azonban hozzátette: a szakma véleménye valójában ott dőlt el, hogy az öt jelölt közé beválasztották Nemes Jeles László munkáját.
Bárdos Judit a győzelem okát abban látta, hogy Nemes Jeles László egy egészen új oldaláról mutatta be a holokauszt történetét, nem a dokumentarista jellegre, hanem az emberi részre fókuszált, csak úgy mint korábban Roberto Benigni Az élet szép című, szintén Oscar-díjat nyert alkotásában vagy a román Radu Mihaileanu Életvonat című filmjében.
Mint mondta, Nemes Jeles László a kézi kamerás felvételeknek köszönhetően a főszereplő perspektívájából mutatja be a Sonderkommando és az auschwitzi láger világát. Azzal, hogy a néző közvetlenül Röhrig Géza, a főszereplő mögött halad, szinte csak azt látja amit ő.
„Ettől rögtön megérezzük, hogy milyen lehetett ott lenni, milyen volt a káosz, a bénultság vagy az, hogy senki nem tudta, mihez fogjon. Nem csak a lázadásra, de a borzalmak elviselésére sem volt stratégiája senkinek” – fogalmazott. Hozzátette: ennek bemutatásához Erdélyi Mátyás operatőri munkáján túl fontos szerepe volt Zányi Tamás hangmérnöknek is, aki olyan „csodás hangszövetet teremtett”, amelyben a nyolc nyelven beszélő emberek alig hallható zenei aláfestéssel megkomponált egysége azt a valóságot kelti, hogy „bedobtak minket is a Sonderkommandóba és csak kapkodjuk a fejünket, hogy mihez lehet itt kezdeni”.
Úgy vélte, a film katarzisa a választott célért való küzdésben rejlik, valamint abban, hogy a szereplők nem nyugszanak bele, hogy áldozatok legyenek. Bár a végső célt nem sikerül elérni, de legalább percekre megtapasztalhatják a szabadságot. „Ebben az emberi méltóságról, a szabadságról van szó és ezt sikerült kivívni a hősöknek” – fűzte hozzá.
A Saul fia a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat nyerte meg helyi idő szerint vasárnap este Los Angelesben. Nemes Jeles László rendező munkája 1982 óta az első magyar alkotás, amely elnyerte az amerikai filmakadémia elismerését.