A nyáron indult Bach-koncertsorozat egyik különlegessége, hogy az orgonajátékok egy olyan hangszeren szólalnak meg, mint amilyenen maga Bach is játszott. Ugyanis a Hold utcai templomban található az ország második Bach-orgonája – az elsőt 2014-ben Cegléden építették –, így Fassang Lászlót, valamint az itt fellépő neves hazai és külföldi művészeket e hangszer is inspirálhatta a Bach-művek előadására.
Fassang László szakértőként közreműködött az orgona tervezésében, építésében, és doktori zárókoncertjét is a Hold utcai református templomban játszotta.
Faragó Attila orgonaépítő a hangszert készítő AerisOrgona Kft. képviseletében tegnap sajtótájékoztatón mutatta be a Hold utcai orgonát.
Mindig élmény olyan szakembert hallgatni, aki lelkesedéssel és örömmel mesél a munkájáról, ráadásul jó érzékkel egyensúlyoz a közérthetőség és a szakbarbárság határán, amikor a hallgató valóban beleláthat abba, hogy mik a szakmai kihívások és buktatók egy különleges hangszer megépítésében.
Mert bizony a mesterségbeli tudás mellett fontos a megrendelői igény határozott letisztultsága is és a művészek részéről a nyitottság, hiszen több évtized gyakorlatával nem mindig egyszerű egy teljesen más hangzású orgonán játszani.
Bach méltányolta az északnémet Arp Schnitger vagy a szászországi Gottfried Silbermann munkásságát, de javarészt a türingiai orgonaépítészet remekein játszott, orgonaművei ma is ezeken szólnak a leghitelesebben.
A szakma számára ezért is nagy lehetőség, hogy olyan hangszeren szólaltathatják meg ezeket a barokk műveket, amilyenre szerzőjük eredetileg komponálta őket.
Faragó Attila hangsúlyozta, hogy a tavaly áprilisban elkészült, Hold utcai orgona nem kópiahangszer, nem egyszerű másolata valamely Bach által nagyra értékelt orgonának. Wender, Volckland, Trost és Wiegleb mesterművei, a türingiai orgonaépítészet legszebb hangszerei inspirálták, főként az ansbachi Wiegleb-orgona, valamint a waltershauseni Stadtkirche Trost-orgona.
Négy darab egyráncú ékfúvó biztosítja az orgona légellátását, ezt nemcsak villanymotorral, hanem emberi erővel is lehet működtetni – a koncerteken a historikus játékmód jegyében az orgonaművészek gyakran élnek is ezzel a lehetőséggel. XVIII. századi minták alapján tervezték meg a szélcsatornákat és a szélládák méreteit, közel harminc eredeti barokk orgona alapján dolgozták ki a sípmű menzúráit, konstrukciós és hangzásbeli sajátosságait – az 1130 síp mindegyike korabeli technológiával készült.
A hangszer nemcsak a Bach korabeli orgonák hangzását idézi meg, hanem külső megjelenésében is a XVIII. századi mintát követi: az orgonaszekrény gondosan válogatott borovi fenyőből épült, a manuálbillentyűzet díszített egész hangjai csontborításúak, a félhangok ébenfából készültek.
A hangszer minden eleméhez kizárólag természetes anyagokat – tömör fát, kovácsoltvasat és juhnappát – használtak. A homlokzati sípok végét – a templom sörgyártással foglalkozó alapítóira utalva – hársfából faragott, komlóvirágokat formázó ornamensek takarják.
Egy régi-új technológiát is beépítettek, a váltócsúszkás szélládát, amely lehetővé teszi, hogy egyes regiszterek tetszés szerint akár az első, akár a második manuálon szólaljanak meg – ez a megoldás csak a XX. század második felében terjedt el, bár előzményei már a reneszánsz orgonaépítészetben is fellelhetők.
A zenésztársadalom nagy érdeklődéssel fogadta a hangszert, hazai és külföldi orgonaművészek egybehangzó elismeréssel üdvözölték a lehetőséget, hogy Bach orgonaműveit hiteles hangzással szólaltathatják meg.
A Zeneakadémia orgonaszakos hallgatóinak rendszeres gyakorlóhelyévé vált a templom, az orgona pedig a Budapest-Német ajkú Református Egyházközség egyik büszkesége, az evangélium hirdetője, emellett jelentős szerepet tölt be a főváros sokszínű zenei életében is.
A német kultúra bemutatkozását segíti a nagy és ismert művek mellett a ritkábban hallható darabokat is felvonultató, a Fassang László október 12-i fellépésével folytatódó Bach-koncertsorozat, amelyre a művészeti vezető olyan orgonistákat kért fel, akik komoly gyakorlattal rendelkeznek a historikus hangszerek megszólaltatásában.
Október 19-én Christoph Bossert (Németország), október 26-án Mészáros Zsolt Máté, november 9-én Vincent Thévenaz (Svájc), november 23-án Benjamin Steens (Belgium), december 7-én Szabó Balázs, december 14-én pedig Szathmáry Zsigmond koncertezik a Hold utcai református templomban.
A NÉMET AJKÚ KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN
A Hold utcai református templom története a XIX. századig nyúlik vissza. Németországból, Svájcból, Hollandiából ekkor érkeztek Magyarországra az ismert német ajkú protestáns családok, mint például a Hagemacher, a Dreher és a Ganz család is, akik a Biberauer Bodoky családdal együtt 1859-ben megalapították az első református gyülekezetet Pesten. 1878-ban adták át a Hold utcai neogót stílusú templomépületet, ahol a két világháború között virágzó, többnyelvű gyülekezeti élet folyt. Azonban 1945 után számos gyülekezeti tag hagyta el az országot, az épületet elidegenítették, majd idetelepítették a Magyar Televízió varrodáját és jelmezraktárát. 2002-ig kellett várni, hogy a templom megújulva és korszerűsödve ismét a református közösséget szolgálja.