A Kodály-módszer a legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe került, ahova azokat a modellértékű módszereket veszi fel testület, amelyeket nemzetközi szinten is terjesztésre érdemesnek, jó példának tart.
„Bízunk benne, hogy ez a nemzetközi elismerés hozzájárul az iskolai ének- és zenetanulás kultúrájának erősítéséhez és megújításához” – fogalmazott a tárcavezető. Balog Zoltán hozzátette, hogy a Kodály-módszer és az általa képviselt örökségvédelmi gondolat ma számos országban a zenei nevelés minden szintjén jelen van az általános iskolától a középiskolán át a felsőoktatásig.
A Kodály-módszer alapja az, hogy a zenei örökség megőrzése iránti fogékonyságot kora kisgyermekkortól kezdve fejleszteni kell, hiszen csak akkor őrizhető meg a közösségek zenei hagyománya, ha már a gyerekek körében életre tudjuk kelteni. Ennek módszere Magyarországon a már óvodás kortól kezdődő rendszeres játékos népdaltanulás – közölte a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy Kodály Zoltán és Bartók Béla örökségének továbbvivői hazánkban több száz hagyományőrző énekescsoport és táncegyüttes. Népszerűek a népzenei hagyományt is oktató művészeti iskolák.
A világszerte ismert és elismert módszer jól alkalmazható különböző társadalmi, kulturális közegben is. Ezt a magyarországi Kodály Intézetben zajló nemzetközi pedagógusképzésnek köszönhetően többéves gyakorlati tapasztalat is megerősíti. Az UNESCO, elismerve Kodály Zoltán etnomuzikológiai, zenepedagógiai és zeneszerzői munkásságát, a 2017-es évet kiemelt Kodály-évfordulónak szenteli.
Az UNESCO indoklása szerint az elmúlt évszázadban a hagyományos népzene megőrzésének Kodály-módszere segítette a helyi hagyományok átadását, terjesztését és dokumentálását Magyarországon és a külföldi közösségekben. A módszert 1945-ben illesztették bele az iskolai tananyagba.
A Szellemi Kulturális Örökség UNESCO-listáján jelenleg szereplő magyar elemek többek között a busójárás Mohácson, a táncházmódszer, a matyó népművészet és a solymászat.