A díjak látványos fokmérői a sikernek, de fontos, hogy az alkotások a magyar tévénézőkhöz is eljuthassanak, ezért évente kvótafórumot rendeznek, amelyen találkozhatnak az alkotók és a televíziók vezetői – mondta el az Országgyűlés kulturális bizottságának keddi ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke.
Karas Monika szerint az új filmtámogatási rendszer kiállta az idő próbáját. A filmipar megújításának tapasztalatait összegezve emlékeztetett: a Magyar Média Mecenatúra programban 2011 óta több mint 8,8 milliárd forint jutott filmes tartalmak előállításának támogatására; csak 2016-ban több mint 1,5 milliárd forintra pályázhattak az alkotók, 11 kategóriában. A program 452 rendező 926 alkotását támogatta, és a magyar filmek több mint 800 külföldi és magyar fesztiválról kétszáznál is több díjat hoztak el. Deák Kristóf Mindenki című, Oscar-díjas rövidfilmje mellett kiemelte Szász Attila Félvilág című tévéfilmjét, Bucsi Réka Love és Tóth Luca Superbia című animációját, valamint a Levél Istenhez, a Tetemre hívás és az Uchebnik című rövidfilmeket is.
Az NMHH elnöke felhívta a figyelmet a filmes adókedvezményekre és ismertette: a hatóság nyilvántartása szerint tavaly mintegy 300 filmet forgattak Magyarországon 125 milliárd forint értékben, a hazai filmes költések 2004 óta hússzorosra növekedtek.
Novák Emil, a Magyar Filmakadémia Egyesület elnöke elmondta: a három éve megalakult, mára 297 szakembert tömörítő szervezet idén harmadik alkalommal rendezte meg a magyar filmhetet az NMHH és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával. A bizottság jobbikos elnöke, Dúró Dóra szerint az egykori magyar filmszemléhez képest a magyar filmhét kevesebb alkotónak biztosít figyelmet, és úgy véli, ez nehezíti az új alkotók indulását. A bizottság elnöke szerint az, hogy a magas nézettséget elért Lovasíjász nem került be a magyar filmhét programjába, azt mutatja, hogy a magyar közönség érdeklődése nem találkozik a filmalap és a médiatanács ízlésével. Novák Emil arra emlékeztetett, hogy korábban az állami támogatással készült alkotásokat kötelező volt bemutatni a magyar filmszemléken, ami akadályozhatta a nemzetközi fesztiválszerepléseket, és hogy jelenleg titkos szavazáson dől el, mely alkotások indulhatnak a magyar filmhét versenyprogramjában.
A bizottság elnöke a magyar történelmi tárgyú filmek támogatásáról érdeklődött, Hoffmann Rózsa (KDNP) pedig azt tudakolta, hogy szerepel-e a médiatanács tervei között a magyar kultúrtörténet műveinek filmre vitele. A Karas Monikához intézett kérdésekre Kollarik Tamás, a Magyar Média Mecenatúra program koordinátora válaszolt, hangsúlyozva, hogy a médiatanácsnak a támogatások odaítélésénél figyelembe kell vennie a műfaji megkötéseket. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a közvetlen és közvetett támogatási eszközökkel gyakorlatilag százszázalékos támogatást is lehet nyújtani a filmkészítőknek. Mint mondta, történelmi témájú filmek a Nemeskürty-pályázaton nyerhetnek támogatást, de a médiatanács több más pályázatára is be lehet nyújtani történelmi témájú filmtervet.
Kollarik Tamás szerint az általuk támogatott filmek sikerét nemcsak a fesztiváldíjak, hanem a televíziónézők visszajelzései is mutatják. Példaként említette a több százezres nézettséggel sugározott Félvilág és A berni követ című tévéfilmeket. – Nemes Jeles László és Deák Kristóf is elsőfilmesként kaphattak filmkészítési lehetőséget, és nyerhettek mindketten Oscar-díjat – emlékeztetett Kollarik Tamás.
Dunai Mónika és Kucsák László fideszes képviselők azt hangsúlyozták, hogy nem érdemes relativizálni az elmúlt időszak magyar filmes sikereit, hiszen „minőségi és mennyiségi robbanás” volt a magyar filmgyártásban.
