Már zajlanak az augusztusra a csíksomlyói nyeregbe tervezett Csíksomlyói passió előkészületei – Vidnyánszky Attila beszélgetésünk után nem sokkal Erdélybe utazott a darab sajtótájékoztatójára. „Részben a saját stábunkkal, részben helyiekkel, például Molnár Szabolcs mintegy száz táncosával kiegészülve, reméljük, felemelő előadás születik Székelyföldön a tavaly bemutatott passióból” – mondta érdeklődésünkre a Nemzeti Színház igazgatója.
Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője még a passió próbái alatt vetette fel Vidnyánszky Attilának az Egri csillagok közös színpadra vitelének lehetőségét, lévén, hogy született már egy táncjáték Gárdonyi Géza klasszikusából. „Kétéves történet az Egri csillagok előkészítése, mostanra tetőződött ez a folyamat, de később derült csak ki, hogy Várkonyi Zoltán nagy sikerű filmje éppen ötvenéves.
A legnépszerűbb magyar filmről van szó, 18 millió eladott jeggyel. Gárdonyi regénye is alapmű, a magyar szellemi kincs egyik legfontosabbika” – fejtette ki Vidnyánszky Attila.
Úgy véli, az Egri csillagok azért is alapmű, mert szinte minden benne van, amilyennek magunkat szeretnénk látni: az, hogy túl tudunk lépni a magunk kicsi dolgain, képesek vagyunk felülemelkedni, önfeláldozók lenni, egy férfi-nő kapcsolatban holtomiglanban gondolkodni – Bornemissza Gergelyé és Cecey Éváé egyike a legszebb és legtisztább szerelmi történeteknek. A rendező szerint a magyar ember vágyában mindig megvan, hogy kétezer fővel szembe tud menni százezerrel, és adott pillanatban még győz is.
Egy regény színpadra állítása sosem egyszerű feladat, elsősorban a rengeteg idő- és térbeni ugrás miatt. Vidnyánszky Attila a cselekményt nem ismerőkre is gondolt, kerüli a csapongást a történetben. Az egyik ötlet az volt, hogy a gyerekek szemszögén keresztül és kicsit a mai néző szemszögéből láttatni az eseményeket. A gyermekvonalat Zalán Tibor írta, ő készítette a színpadi adaptációt is.
„Az időbeli és a helyszínek közötti ugrándozásokat úgy próbáltuk megjeleníteni, hogy eleve a várból indítunk, és onnan emlékezünk vissza Bornemissza Gergely és Cecey Éva, Vicuska történetére, így jutunk el a második felvonásban Török Bálint történetére ismét a várba, onnan pedig lineárisan következnek az események. Úgy gondolom, hogy mindig groteszk módon sül el, ha a csatajelenetet színpadon próbálják eljátszani, ezért le kell fordítani a színház nyelvére. Hatalmas tárházból meríthetünk. Én a több mint négyezer fémlapból álló, lassan, de masszívan előrenyomuló fallal próbálom szimbolizálni a gigászi török sereget. Azt a hatalmas népet, amely ellentmondást nem tűrően lerohant minket, és évszázadnyi távolságra vetette vissza Magyarországot” – ismertette a részleteket a rendező.
Vidnyánszky Attilának vajon szándéka volt-e a muszlim áradat miatti fenyegetésre felhívni a figyelmet? A rendezőnek azt mondja, helyzetünkből adódóan mindenkoron lesz Gárdonyi regényének igazsága.
„A második fejezetben olvassuk, hogy a magyar ember össze van zavarodva, nem tudja, kitől féljen jobban, a pogány töröktől vagy a keresztény némettől. Tisztán látható a regényből, ahogy elfoglalják Budát, először csak szemrevételezik a palotákat, de egyszer csak előrántják kardjaikat, és elkezdődik templomaink szétrombolása. A nézőkre bízom, hogy mit olvasnak ki Gárdonyi soraiból. Mi hűségesek vagyunk az eredeti szöveghez” – hangsúlyozta Vidnyánszky Attila.
Nem kizárt, hogy a későbbi évadokban a diákok számára ingyenes lesz a darab, a színházigazgató elmondta, ha lesz erre módja, meg fogja hozni a döntést, hogy a János vitéz, a Csongor és Tünde, a Tóth Ilonka és a Fekete ég, fehér felhő missziójába illeszkedve az ország diáksága előtt jegy nélkül álljon nyitva a kapu az Egri csillagokra.