– Abban a romos épületben kezdtük 1995 őszén, amelynek homlokzatán a múlt század közepétől a Nemzeti Casino felirat állt. Vagyonleltárunkban mindössze egy Bartók-portrét tüntethettünk fel, amit az egyik festőművész tagtársunk akasztott a falra a bérelt klubszobában. Ma sem kérkedhetünk flancos polgári enteriőrrel, műkincsekkel vagy más értéktárgyakkal, Kaposvár önkormányzata jóvoltából viszont a város egyik legrangosabb kulturális intézményében, az Agorában kaptunk klubhelyiséget – kezdte Szép Tamás ügyvéd, a város képviselő-testületének tanácsnoka, a kaszinó elnöke, a ma is érvényes szabályzat szerint tisztikarának első embere.
A kerti partis együttlét is része a kaszinóéletnek – Fotó: MTI
– Mit őriznek, mi az, amit átemeltek a maiba az 1838-ban alapított kaszinó 1844-ben elfogadott alapszabályából?
– Ragaszkodunk ahhoz a passzushoz, amely szerint „a Casino az illedelmes és míveltebb társalkodásnak és az ez által szerzendő mulattságnak szánt hely”. Eltekintettünk viszont attól a kikötéstől, hogy „a casino tagjainak becsületes, rendes és nemes magaviseletű férfiaknak kell lenni”. Így – megtartva persze a becsületesség és a tisztességesség kritériumát – a klubban ma már hölgyeknek is helye van. A tagság kritériumai más vonatkozásban nemigen változtak, félévenként közösen fogadjuk el a programot, fizetjük a tagsági díjat, és amint eleink, szilveszterkor kaszinótojással és pezsgős koccintással búcsúztatjuk az óesztendőt.
– Kérem, sorolja fel foglalkozásuk szerint azokat, akikkel szemben – mint azt korábban egy interjúban kijelentette – elvárás a polgári hagyományok és a polgári értékrend tisztelete.
– Túlnyomórészt diplomás értelmiségiek, jogászok, bírók, ügyészek, orvosok, mérnökök, tanárok számára vonzó a kaszinói élet, de másokat is szívesen látunk sorainkban, rendezvényeinken. A hetven-nyolcvan kaszinótag közül egy-egy klubesten harminc-negyven jelenik meg, de egy érdekes téma vagy jeles előadó több érdeklődőt is vonz. Mi nem csak önmagunkat kívánjuk „mívelni, szórakoztatni”, hanem másokat is. A kaposvári kaszinó nyitottsága folytán egyfajta kultúraközvetítői szerepet is vállalt és vállal.
– Azt olvastam a kaszinó százéves működését méltató írásban, hogy „a klub megtalálta a népszerűség útját, s falai között nemegyszer köszöntötte közéletünk színe-javát”. Húsz év több száz kaszinóvendége közül kik azok, akiknek neve, foglalkozása, beosztása a klubtagság érdeklődésére, a klubélet sokszínűségére is rávilágít?
– A tudomány jeles képviselői közül Vizi E. Szilvesztert, Pálinkás Józsefet, Hóvári Jánost említeném, a közéleti és politikai szereplők sorából Kövér Lászlót, Szájer Józsefet, Rogán Antalt, vendégünk és beszélgetőpartnerünk volt Liszkay Gábor, Szényi Gábor, Kormos Valéria, Csontos János, Torkos Matild, Bayer Zsolt újságíró. És a sor végére hagytam a népszerű írókat, művészeket: Gyurkovics Tibort, Temesi Ferencet, Bánffy Györgyöt, Sára Sándort, Oskó Juditot, Ascher Tamást, Márton Andrást, Rátóti Zoltánt, Vidnyánszky Attilát és a nemrég elhunyt Ács Jánost.
– Milyen tervei vannak a tisztikar első emberének a jövőre?
– Az „illedelmes és míveltebb társalkodás helye” szeretnénk maradni.
