Kulturális, művészeti folyóiratok esetében a külalak is igen fontos – és a Pannon Tükör a legújabb száma alapján közöttük jelenleg az élvonalban van. Az új szám azért is tetszetős, mert Marc Chagall festményeivel illusztrálták, és nem véletlenül, hiszen a Lendvai Galéria és Múzeumban éppen egy nagyszabású időszaki Chagall-kiállítás van.
A Richard H. Mayer bambergi gyűjteményének nem kevesebb mint 135 darabjából rendezett kiállítás leginkább Chagall grafikai alkotásait mutatja be. A folyóirat pedig mindig figyel a muraközi, szlovéniai magyar kulturális élet eseményeire is, amelyekről rendszeresen beszámolnak.
A folyóirat tartalma pedig természetesen zalai, de azon túl a szerzők és a témák tekintetében pannóniai és egészen Kárpát-medencei is. A Pannon Tükör azzal is ki szeretne tűnni a hasonló profilú lapok közül, hogy bevezette az úgynevezett Egymondatot – ezzel a rovattal kezdődnek a lapszámok –, amelyben Vörös István, a versrovat szerkesztője egy cseh szerző találmányára alapozva felkéri a szerzőket, hogy minden nap az adott hónapban egy mondatot írjanak le, amelyeket majd közölnek, és minden számban bemutatnak kortárs magyar drámát is – a legfrissebben például Sipos László Herkules-sarok, avagy egy szobor élete című művét.
Az új lapszámot a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatták be Bubits Tünde főszerkesztő jelenlétében, a szépirodalmi rovatában pedig többek között Varga Melinda, Luzsicza István és Karkó Ádám verseit olvashatjuk, valamint Nagy Koppány Zsolt novelláját, Tóth László esszéit és Solymosi József tanulmányát Asbóth Lajos honvéd ezredesről és Asbóth Sándor honvéd alezredesről.
A folyóiratot a Zalai Írók Egyesülete alapította 1995-ben – az egyesület neve 2009-től Pannon Írók Társasága lett –, és azt szeretnék, ha a folyóiratban megjelenne a történelmi Pannónia kulturális élete és termése, és hogy számot adjanak a régióban születő irodalmi, képzőművészeti, színházi és zenei alkotásokról, de történelmi eseményekről szóló izgalmas kordokumentumokat és tanulmányokat is közzétesznek a folyóiratban. Mint említettem, kiemelten figyelnek az elcsatolt területeken élő magyarság kultúrájára is, köztük leginkább a Muravidéken élő alkotók munkáira és kulturális tevékenységére.
Az új számmal együtt bemutatták Merő Béla Volt egyszer egy… Reflex Színpad memoárkötetét is, amely a Pannon Tükör Könyvek-sorozatban jelent meg. A rendező és társulatalapító az 1970-es éveket foglalta írásba, könyvében a Reflex Színpad alternatív színházi társulat történetét és kulisszatitkait mutatja be.
A bemutatón Merő Béla sok érdekességet is felidézett a társulat múltjából, például az 1971-es balassagyarmati fesztiváli előadásukat, amelyen A völgy felett lebegő lány című Che Guevara-műsorukat mutatták be, amely olyannyira felborzolta a politikusokból és színházi szakemberekből álló zsűri kedélyét, hogy be is tiltották a produkciót.
A szerzőt és munkásságát Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár méltatta, aki hangsúlyozta, hogy a társulat valóságosan berobbant a hetvenes, nyolcvanas évek színházi világába, hiszen a műkedvelő társulat hivatásos színészeket megszégyenítő módon izgalmas és határfeszegető előadásokat rendezett. – A Reflex Színpad a nézőknek az előadásaikhoz színházi kiállításokat is szervezett, sőt klubot hozott létre, amely fontos találkozóhelye lett Zalaegerszeg kulturális életének – mondta az államtitkár.