A tagállamok GDP-arányos listáját 2,1 százalékkal Magyarország vezeti, hazánk ugyanis csaknem 2,4 milliárd eurót költött kulturális és szabadidős tevékenységekre 2015-ben. A második helyezett Észtország (2 százalék), majd Dánia, Bulgária és Lettország következik. A skála másik végén Írországon (0,6 százalék) kívül az Egyesült Királyság, Görögország és Olaszország (0,7 százalék) található. Az uniós adatokat összevetették az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiéval is, ebből kiderült, hogy Izland folytatja felívelő pályáját: GDP-arányosan 3,2 százalékot költött szabadidős, kulturális és vallási tevékenységekre.
Az EU országai 2015-ben csaknem 153 milliárd eurót fordítottak szabadidős, kulturális és vallási tevékenységekre, az összes GDP mintegy egy százalékát. Ebből uniós szinten a legnagyobb részben a kulturális szolgáltatások részesültek (0,4 százalék), ezt követték a szabadidő- és sport- (0,3 százalék), a közvetítői és kiadói (0,2 százalék) és végül a vallási és egyéb közösségi szolgáltatások (0,1 százalék).
A rangsor megváltozik, hogyha a kulturális és szabadidős tevékenységekre költött összegeket az uniós országok lakosságának arányával vetik össze. Lakosonként 800 euró felett költ kulturális és szabadidős célokra a listát vezető Luxemburg (1068 euró/fő), majd Dánia (843 euró/fő), Finnország (565 euró/fő), Hollandia (561 euró/fő), valamint Svédország (499/fő) következik.
A lista legvégére Románia (97 euró/fő) került, őt előzi meg Bulgária (106 euró/fő) és Görögország (113 euró/fő). Magyarországon nagyjából 240 euró jutott egy főre, az uniós átlag pedig 299 euró/fő volt 2015-ben. Nem meglepő módon az Európai Unióban a kulturális és szabadidős tevékenységekre költött GPD-arányos összeg sokkal alacsonyabb a szociális kiadásoknál (19,2 százalék), az egészségügyi (7,2 százalék), az oktatási (4,9 százalék) vagy a védelmi (1,4 százalék) költségeknél, viszont magasabb, mint a környezetvédelemre (0,8 százalék) és a lakhatásra (0,6 százalék) fordított összegek.