Az egész világon elterjedt Kodály-módszer egyedülálló, védett szellemi örökség, és nagyon büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországról származik. Kérdésként merül fel, hogy vajon mindannyian tisztában vagyunk-e azzal, hogy hogyan hatott és hat jelenleg is mindez a világ zeneművészetére, zenepedagógiájára. Ezt a fontos kérdést járja körül Papp Gábor Zsigmond és Kékesi Attila Balázs Béla-díjas rendezők dokumentumfilmje. A Kodály Mindenkié című alkotás bemutatja a módszer nemzetközi térhódítását, alkalmazásának eredményeit.
A film különlegessége, hogy külföldi zeneművészek, zenepedagógusok segítségével a módszer mély filozófiájának megismerése mellett annak rendkívüli humanizmusát is megismerhetjük, valamint azt, hogy mindez hogyan formálta át gondolkodásukat, a zenéről alkotott elképzeléseiket, sőt egész életüket is.
Ahogy Szirányi Borbála zenepedagógus, a kecskeméti Kodály-intézet tanára fogalmaz a filmben, a módszer az ember egészét neveli, teljes személyiségét formálja, segít ráébredni arra, hogy kik is vagyunk valójában. Ráadásul, ahogy Nemes László Norbert, a Kodály-intézet kórusvezetője és zenepedagógusa is hangsúlyozza, a módszer több mint egy filozófia, magában foglalja minden tanár munkásságát, aki a módszert a gyakorlatba ültette át.
A dokumentumfilm egyik különlegessége, hogy egyedülálló módon kíséri végig, hogy a módszer hogyan terjedt el és hat ma is az egész világon, az Egyesült Államoktól kezdve Skócián át egészen Ausztráliáig. Ennek során megismerhetünk különböző kórusokat és kórusvezetőket, például a NYCoS Skót Nemzeti Ifjúsági Énekkart, aminek egyik oktatója, Wilma MacDougall kiemeli, hogy a módszer különlegessége, hogy nemcsak zenei jelentősége van, hanem az elme pallérozását is szolgálja, és a közösségépítő ereje sem elhanyagolható.
Ráeszmélhetünk, milyen különleges kincs birtokában vagyunk
Kitér arra is, hogy ötvenéves koruk körül az énekesek gyakrabban kiszorulnak az énekkarokból, hiszen megváltozik a hangjuk, és ez a fajta elszigetelődés nagy lelki megrázkódtatást jelent számukra. Viszont a módszer alkalmas arra, hogy ezek az emberek újra megtalálják a hangjukat, újra énekelhessenek. Lucinda Geoghegan, a NYCoS vezetője azt is hozzáteszi, hogy a gyerekek sosem túl idősek ahhoz, hogy játsszanak, és ez igaz a felnőttekre is.
A dokumentumfilmben megosztják tapasztalataikat a Kodály-intézet volt hallgatói is, többek között Sarah Skerritt és Yasmin Folini is, valamint megismerhetjük James Cuskellyt, aki a Kodály-módszer alapján kidolgozott „színes húrok” elnevezésű hegedű- és gordonkatanítási módszert mutatja be.
A Kodály mindenkié című dokumentumfilm segítségével így mindenki ráeszmélhet, milyen különleges kincs birtokában is vagyunk. A film nyilvános vetítése december 19-én, este hat órától lesz a Zeneakadémia Solti-termében.
A dokumentumfilm mellett december 16-án bemutatták a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem új, hiánypótló tanulmánykötetét is Ötven év üzenete – Kodály Zoltán zenepedagógiai öröksége Magyarországon és a nagyvilágban címmel. A kiadvány Kodály zenepedagógusi tevékenységét mutatja be, összegezve a Kodály-módszert, valamint kitér arra is, Kodály halála óta Magyarországon hogyan fejlődött a zenepedagógia Kodály hagyatékának szellemében.
