Kertész Imre a műveit magyarul, magyarként írta, témái és tapasztalatai eltéphetetlenül kötötték őt Magyarországhoz. Életműve nem kisajátítható sem kulturális, sem irodalomelméleti, politikai, etnikai, vallási, nemzeti vagy ideológiai alapon; ezt ő maga akarta így – mondta az ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kertész Imre mindent megtett eme kisajátítás ellen, még élete végén is, amikor felismerte az Európát érintő migrációban azt a fenyegetést, amely „nemcsak életformánkat, hanem végső soron az európai szabadságot is veszélyezteti” – hangsúlyozta a miniszter.
A Kertész Imre Intézet idén januárban kezdte meg tevékenységét a kormány egymilliárd forintos támogatásával. 43 órányi hangfelvételük és 30 órányi tévé- és filmfelvételük is van Kertész Imréről, valamint 1400 fényképük – ezeket folyamatosan digitalizálják, és feltöltik a nemsokára induló honlapra. Kertész Imrének rengeteg kiadatlan írása maradt hátra, köztük csak az 1960 és 2009 között született naplóinak teljes terjedelme várhatóan tíz kötetet tesz ki. Emellett hangoskönyv, interjúkötet, monográfia és műfordítások is szerepelnek a tervezett megjelenések között – mondta el Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet vezetője, az író egykori munkatársa és barátja.
Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány vezetője bejelentette, hogy az intézet számára állami közbeszerzéssel, 600 millió forintért megveszik a Benczúr utca 4–6. szám alatti, 1909-ben felépített villaépületet a fővárosi önkormányzattól. Ezt kívül-belül renoválják a jövő év folyamán, lesz benne könyvtár, archívum, konferenciaterem, kulturális rendezvénytér és irodák is.