Az anyán a férj, ritkább esetben a gyerek közreműködése révén okozott sérelmek, csalódások, hűtlenségek sorozatából összeálló sebek is értendők, míg maga a születés pillanata is „sebet” ejt az anya testén, valahol az újszülött önmagában seb, világra születése egyben halálra születést is jelent. Itt megfordul a dolog, és nem az újszülött okoz sebet a nő testén, épp ellenkezőleg, az anya közreműködése lesz a seb okozója az újszülött életén.
Hanem az Anyasebek című könyv egészen másról szól. Vegyük szemügyre a tényeket: Magyarországon minden negyedik baba császármetszéssel jön világra. A császármetszés gyakorta az egyetlen megoldás az édesanya és a baba egészségének megőrzése szempontjából. A könyv arra tesz bátor kísérletet, hogy szépen végigmenjen a császármetszés stációin, és a különböző kritikus helyzeteket átélt anyák beszámolóin keresztül nyújtson segítséget a várandós anyáknak. Akik – sugallja a könyv – a császármetszést ne szerencsétlen fordulatként fogják fel, eszükbe ne jusson, egyszerűen mint alkalmas megoldást éljék meg, illetve egy pillanatig ne gondolják, hogy a helyzet megfosztja őket az anyaság átélésétől.
Szülés és születés spirituális, csodával határos pillanat, misztikusságának ereje több évezrede nem gyengül. A születés antiateizmus. Ha úgy tetszik, csoda. Berencsi-Eke Csilla a szakmai tanácsok, javaslatok mellett nem feledkezik meg erről; megengedve magunknak egy kis patetikusságot – az Anyasebek című könyvben a föld összeér az éggel.
A különféle esetek ismertetése mellett a kórházi viszonyok árnyoldalára is fény derül. A nővérek, orvosok, egészségügyi alkalmazottak nem mindig barátságos, empatikus viselkedése újabb tétel a rossz élmények listáján. A szülőszobai viszonyokat jól jellemzi, hogy a kiszolgáltatottságban egy rosszindulatú megjegyzést beletörődéssel fogad akár az apa is, úgymond elviseli a megalázást, a sértést. Persze, tegyük hozzá gyorsan, ezekből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonnunk, csupán arról van szó, hogy mindig fontos a felkészülés, a lehetőségek, fordulatok számbavétele, s reméljük, hogy egyszer végre a hálapénz nyomasztó, sötét kultúrája is okafogyottá válik.
A könyv szerzője ügyelt arra, hogy minden nehézség dacára pozitívan záródó császártörténetek sorakozzanak fel az Anyasebekben, s a szülőszobai drámák után a végeredmény optimistán és megkönnyebbüléssel végződjék. Egyfelől ez sikerült neki, másfelől láthatóan nem az a cél vezette, hogy megijedjen a gyermekvállalásra készülő nő, vagy elmenjen a kedve a szüléstől. Nem győzöm hangsúlyozni, ennek elkerülése is sikerült a szerzőnek.
Az Anyasebek azok számára is jó választás, akik már túljutottak a császármetszésen, és traumaként gondolnak vissza rá. A személyes beszámolók segíthetnek a lelki sérülések könnyebb feldolgozásában, a könyvben megszólaló személyek és az olvasó között rokoni kapcsolat jöhet létre, az azonosság tudata. Az Anyasebek végén anyáktól származó versek olvashatók, és ha esztétikai értékük hagy is némi kívánnivalót maga után, ez másodlagos kérdés, fontosabb, hogy elmesél, megszólít, bevon. Együtt könnyebb, nyilván. A könyv ennek tudatosítására hivatott. Anyasebek – nem csak anyáknak.
Berencsi-Eke Csilla: Anyasebek,
Ursus Libris, 2015.