A Svéd Akadémia tekintélyén idén több botrány is csorbát ejtett: szexuális zaklatásról és pénzügyi visszaélésekről harsogott a világsajtó, ezért a testület úgy döntött, hogy idén nem osztja ki az irodalmi Nobel-díjat. Egy svéd írókból, színészekből, újságírókból és a kulturális élet más szereplőiből alakult új testület, az Új Akadémia ezért alternatív irodalmi Nobel-díjat alapított, amelyet októberben osztanak ki. A díjra esélyes, négy rövid listás írót egy 47 nevet tartalmazó listáról választották ki, amelyet svéd könyvtárosok ajánlásaiból állítottak össze.
Ám a múlt héten Murakami Haruki japán író udvariasan megkérte az alternatív akadémiát, hogy töröljék a négy jelölt közül, hiszen nem óhajt médiafigyelmet generálni maga iránt, inkább írni szeretne. Az udvariasan átlátszó kérelem mögött az a számítás lapulhat, hogy a japán író többször is felmerült már irodalmi Nobel-esélyesként – a legnagyobb fogadóirodák, mint például a Ladbrokes, amely 4:1-es esélyt adott Murakamira 2016-ban, míg Bob Dylanre csak 50:1-et –, mégis ez utóbbi nyert, Japánban nagy felháborodást keltve. Ha Murakami elfogadná az alternatív Nobel-díjat, akkor valószínű, hogy sohasem nyerné el ismét a „rendes” díjat, miután helyreáll a rend a Svéd Akadémia háza táján.
Murakami Haruki
Az a három író, aki versenyben maradt, sokat elárul arról, hogy mi számít divatosnak a svéd olvasók – vagy legalábbis a hivatásszerű svéd olvasók – körében. (Arról, hogy kik kerültek a legjobb négy közé, a világhálón lehetett szavazni). Az Új Akadémia kijelentette, hogy szakítani akar az elitizmussal, listájukból pedig kitűnik, hogy Bob Dylan után előretört a fantasy- és a scifi-irodalom, a menekült- és a bevándorlókérdés, valamint a Nyugat posztkolonialista kritikája.
Kim Thúy
A lengyel származású brit képregényíró, Neil Gaiman az egyik esélyes. Legnépszerűbb alkotása talán a Sandman-sorozat, amely a 75 számával és több különszámával a műfaj klasszikusának számít. A franciául író Kim Thúy 1968-ban született a vietnami Saigonban. Tízéves korában menekültként került Kanadába. Leginkább rövidprózájáról ismert, amelyek a menekült- és a bevándorlósorsról szólnak. Novelláiban a vietnami emlékei, a száműzetés és az identitáskeresés jelenik meg.
Maryse Condé
A rangidős pedig a szintén franciául író Maryse Condé, aki 1937-ben született Guadeloupe-on. Őt az egyik legkiválóbb karibi írónak tartják, a Columbia Egyetem professor emeritusa. Munkája leginkább arról szól, hogyan változtatta meg a világot a gyarmatosítás, divatosabban szólva a kolonializmus. A karibi író nem véletlenül tetszhet a svéd könyvtárosoknak, ugyanis műveiben erőteljesen megjelenik a feminizmus, és világéletében azt hangoztatta, hogy politikai tartalom nélkül nem is érdemes írni.
Neil Gaiman
