A budai zsidó közösség első zsinagógája a XIII. század közepén, a város alapításával szinte egy időben épült, és kisebb megszakítással a XV. századig használták; a lebontott épület maradványait 2005-ben találták meg a Palota út Dísz téri torkolatánál az útpálya alatt – ismertette Végh András régész, a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának igazgatója a Táncsics Mihály utcai imahely sajtóbejárásán. Mint mondta, az 1960-as évek közepén a szemközti ház udvarán (Táncsics Mihály utca 23.) tárták fel a második zsinagógát, amelyet a XV. század közepétől 1686. szeptember 2-ig használt a közösség.
Az egyesült keresztény seregek akkor hódították vissza a várost az oszmánoktól, de lemészárolták a zsinagógába menekülteket, és felgyújtották az épületet is. Ma kiállítás tájékoztat a feltárás eredményeiről, a falpillérek leomlott részleteit az ásatáskor kiemelték, és láthatók a budavári zsinagóga udvarán, de az épület megőrződött falait betemették.
A második zsidónegyed imaházában két freskótöredéket találtak: egy Dávid-csillagot a papi áldás szövegével („Áldjon meg téged az Örökkévaló és őrizzen meg téged, világíttassa az Örökkévaló neked az ő színét: és könyörüljön rajtad, fordítsa feléd az Örökkévaló az ő színét és adjon neked békét.” 4Mózes, 6:24-26.) és egy kifeszített íj képét Hanna imájának részletével („Hősöknek íja megtörik, a gyengéket pedig erő övezi.” 1Sámuel, 2:4.).

A középkori miliőt őrző terem bútorzatát a tóraszekrénnyel és a bimával együtt Somlai Tibor tervezte
Fotó: Kurucz Árpád
Scheiber Sándor a héber betűk írásmódjából arra következtetett, hogy a török korra datálható a felirat, a falpillérek stílusformái viszont jóval régebbiek – feltételezhető, hogy ez a XV. századi alapozású épületben kialakított kis csarnok volt az új zsidónegyed első zsinagógája.
A kegytárgyakat és az imaház berendezését Faith Áser mutatta be, akit épp az imahely újraavatásának ünnepén avattak rabbivá, és az egyik legrégebbi magyar zsidó imaház vallási vezetője lett. Mint felidézte, szeptember 6-án a közel hetven fő befogadására alkalmas imahely avatására olyan sokan jöttek el, hogy el sem fértek mindannyian a szűkös teremben, ahol azóta rendszeresen imádkoznak péntek esténként és szombaton. Sokan Pestről gyalogolnak át ezekre az alkalmakra, és újra egy közösség alakult itt.
Az imaház berendezését Somlai Tibor tervezte. A középkori miliőbe kerülő, tömör tölgyből készült berendezés kialakításakor ötvözte a gótikát és a zsidó szimbólumvilágot. Ez megfigyelhető a tóraszekrény és a tóraolvasó asztal, a bima kialakításában ugyanúgy, mint a rabbi vagy az előimádkozó pulpitusán, de a székeken, az ajtón, a könyvesszekrényen, valamint a férfiak és nők számára elkülönített teret elválasztó paraván kialakításában is.