Tíz kiváló kortárs szerző műveit vonultatja fel a Noran Libro Kiadó Európa női szemmel című könyvsorozata, amely a Kreatív Európa műfordítóprogram támogatásával jöhetett létre. A projektet záró négy utolsó könyv az idei könyvfesztiválra jelent meg: Ida Hegazi Høyer norvég írónő Bocsáss meg! című regénye, a máltai Clare Azzopardi Pár női név című műve, az osztrák Carolina Schutti Mezítláb a selymes fűben című regénye, valamint Maria A. Ioannou ciprusi írónő Katlan című novelláskötete.
A sorozat szerkesztője, Karádi Éva korábban hosszú időn keresztül a Magyar Lettre Internationale világirodalmi folyóirat szerkesztője volt, illetve a L’Harmattan Valahol Európában című sorozatán is dolgozott. Munkája során több kortárs európai szerző alkotásaira is felfigyelt, így az Európa női szemmel elnevezésű projektnek voltak már komoly előzményei. – Szerettük volna egy észak–dél tengelyen bemutatni a kortárs európai irodalmat: a legészakibb szerzőnk a lappföldi finn Rosa Liksom, a legdélebbiek pedig a török Hatice Meryem, illetve a máltai és a ciprusi szerzők. A pályázat kiírása fokozottan támogatta a prózák, rövid prózák megjelentetését, így mi is arra törekedtünk, hogy a tíz könyvből álló sorozatban ne a regények kerüljenek túlsúlyba – tette hozzá Karádi Éva.
A tematizált válogatás egyik legnagyobb előnye talán az, hogy páratlanul széles horizontot nyit meg az érdeklődők számára: a szerzők egy-két kivételtől eltekintve hasonló korúak, hasonló szerepet töltenek be országuk irodalmában, így a könyvek elolvasása után az olvasók átfogó képet kaphatnak egész Európa irodalmáról. Nagyon érdekes, hogy a sokféleség hogyan jelenik meg a sorozat köteteiben, hiszen a nők helyzete sem ugyanolyan valamennyi országban – elég csak Törökországra gondolni, ahol a társadalom talán kevésbé nyitott azokra a problémákra, amelyekről a török szerző, Hatice Meryem ír a könyveiben. Ennek ellenére mégis megfigyelhető valami hasonlóság, ami összeköti ezeknek a szerzőknek a műveit, ez pedig talán leginkább a kitaszítottság érzése, az élet a periférián, illetve a határterületeken.
Dora Csehova édesapja orosz, édesanyja cseh származású, ő maga elmondása szerint a Moszkva és Prága között közlekedő vonaton született.
– Ezt az adatot a szerző minden hivatalos életrajza tartalmazza, azonban valószínűleg arra utal, hogy Csehova íróként valahol Prága és Moszkva között született, ugyanis cseh nyelven ír, de abszolút az orosz irodalmi hagyományokat folytatja – hangsúlyozta Petovská Flóra, a Nem akartam Lenin lenni című könyv fordítója. Dora Csehova novelláinak Magyarországon is lehet aktualitásuk, hiszen posztszovjet környezetben játszódnak, ahol semmi sem úgy alakul, ahogy a szereplők eredetileg tervezték.
Svetlana Zuchová Jelenetek M. életéből című művével korábban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A novellafüzérből összeálló regényben felbukkan az első szám egyes személyű elbeszélő gyerekkora, jelene, valamint édesanyja betegsége és haldoklása, ami az egész történet hátterét adja. A főszereplő, M. ugyanis egy kis szlovák településről származik, de Bécsbe ment dolgozni, viszont édesanyja betegsége miatt rendszeresen Pozsonyba kell látogatnia.
– A szerző civilben pszichiáterként működik, ez a mű lélektanán és szerkezeti felépítésén is érződik – mutatott rá Pénzes Tímea műfordító, aki szerint a mű generációs regényként is olvasható, hiszen nagyon sokan élnek így, folyamatosan ingázva Szlovákiában.
A Noran Libro Kiadó Európa női szemmel című sorozata hiánypótló vállalkozás: páratlanul széles körben mutatja be Európa kortárs irodalmát.