Ahogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a rendezvény fővédnöke elmondta, a tavalyi fesztiválra Svájcból és Nagy-Britanniából is érkeztek Erdélyből elszakadt honfitársaink, és megfogadták: idén is jönnek. A miniszter a fesztivál sikeres gazdasági vonatkozásaira is kitért, felidézve: tavaly volt olyan kézműves, akinek haza kellett szólnia, hogy küldjenek még árut, mert kapósabb a vártnál.
Nagy József, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke hangsúlyozta: a fesztiválnak a közös cselekvés ünnepének kell lennie, kinyilvánítva, hogy Székelyföld nem egy etnikai rezervátum, nem egy skanzen, hanem önszerveződő, jövőt alapozó gazdasággal, élő kultúrával bíró egység.
– Közel 800 kilométerről a szeretet tarisznyáját hozzuk el Budapestre – mondta.
Domokos István szervező ismertette a programokat, amelyek között természetesen lesz tánc- és népviselet-bemutató, megjelennek a termelők az elmaradhatatlan gasztronómiai különlegességekkel – vadhús, sajt, kolbász, vadméz, parajdi só –, és fölvonul az Erdélyi Pálinka Lovagrend is.
A provinciális pálinkakedvelő, aki úgy gondolja, a szilva vagy a barack után már mindent tud a nemes italról, bővítheti tudását a vadcseresznyével vagy a borókával – a fesztiválszervezők nem a levegőbe beszélnek, a sajtótájékoztatóra is hoztak kóstolót, és ha egy tucat újságíró elismerően csettintget, akkor nagy bajunk már nem eshet.
A fesztivál első napjának kulturális programjaiért Hargita megye, a másodikért Kovászna megye felel, a vasárnap pedig – idén első ízben – a csángóké.
A gyermekeknek foglalkoztatósátrat állítanak fel, ahol népi mesterségeket űzhetnek valódi mesterek segítségével, valamint jelen lesz a Székely legendárium is rajzfilmjeivel, meséivel, játékaival.