Szentandrássy István képeit a feszültség teszi egyszerre könnyen befogadhatóvá és nehezen feledhetővé, hiszen ha az ember egyszer már hajlandó megnézni valamit, azt látni is kénytelen, még akkor is, ha szívesen legyintene: igen-igen, cigány festő, a szokásos szimbólumokkal, angyalok, lovak, hajadon leánykák, bölcs öregemberek, már csak hegedű kellene, pipa meg kártya, és kész a művészetelméletileg könnyedén behatárolható klisérendszer, amit összefoglalunk annyival, hogy naiv festészet, aztán nem kell tovább gondolkodni, elég nekilátni a kiállításmegnyitókon megszokott bornak és pogácsának.
De mindegy, hogy a karneváli, burleszkszerű jelenetekben már-már a torzóságot kóstolgatóan roncsolt testeket vagy a lírai Madonnákat szemléljük, könnyen torkunkon akad a pogácsa és könnyen (a szófordulat, ha itt ízléstelennek is tűnik, kihagyhatatlan, hisz a képek sokszor éjsötét humora megengedi) cigányútra mehet a bor is, ha a maguk teljességében látjuk e képeket.
Az irodalmi áthallások egyébként számosak és jólesőek, van itt villoni és shakespeare-i világ bőven, meg a jellegzetes, hazai halhatatlanjaink közül leginkább Hamvas Béla által képviselt harlekinszerep (Hamvas Béla neve tudtommal még nem hangzott el Szentandrássy István kapcsán), vagyis a bohócság, bolondság. E szerep nélkülözhetetlenségét Balog Zoltán romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos is kiemelte köszöntőjében, Pál apostol szavaira utalva: „A világ bolondjait választotta ki magának az Isten.”
A megnyitón a Khamoro Budapest Band fellépésén maga a festő játszott a kannán
Fotó: Teknős Miklós
A képek kapcsán elhangzott a szakralitás és profanitás ölelkezése, a tiszta lelkület, a gyötrődés és az érzékiség megjelenítése is, valamint a gondolat, amelyet nem lehet eleget sulykolni: a kultúra az, ami felemel bennünket, gazdaságilag, szociálisan és spirituálisan is. A kiállítást megnyitó ünnepség hangulatát a Khamoro Budapest Band autentikus cigányzenéje is meghatározta, és az is, hogy maga a festőművész kannázott a bandában.
– Néhány évvel ezelőtt kaptam Szentandrássytól egy csomagot. Amikor kibontottam, egy különleges, bolond cigány embert, a falu bolondját láttam a képen. A mellékelt levélben az állt, hogy az emberi erőforrások minisztere a falu bolondja – azért küldi nekem, mert régóta figyeli a munkásságomat, és egy ilyen feladatot csak szent bolondként lehet elvállalni – idézte fel Balog Zoltán, amikor arra kértem, osszon meg olvasóinkkal egy Szentandrássy Istvánhoz kapcsolódó személyes történetet.
– Szent bolond az – őt is idesorolom kicsit –, aki emberi számítások szerint reménytelennek tűnő feladatokat vállal, de bízik benne, hogy isteni erők által mégis előrejuthat. Magyarországon nagyon sok ilyen feladat van, többek között a magyar–cigány együttélés javítása, erősítése és a magyar cigányság felemelése, így én ezt a falu bolondja kitüntetést örömmel és büszkén fogadtam, és bízom abban, hogy egyre több szent bolondja lesz ennek az ügynek – tette hozzá a miniszterelnöki biztos.
A kiállítás szeptember 9-ig látogatható a Szentendrei Régi Művésztelepen.
