Nagy Gáspár verseivel fordítani tudott a magyar nemzet sorsán – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégi szoboravatáson. Politikai, szellemi testamentuma velünk él, iránytűnk és vezércsillagunk, kormányzati munkánk vezérfonala – mondta a kormányfő a Kossuth-díjas költőről, hozzátéve: úgy emlékszünk Nagy Gáspárra, mint aki személyes küldetésének tekintette az 1956-os mártírokra való emlékezés örök érvényű keresztény parancsát. Ezzel a 80-as évek derekán elevenébe talált az akkor 30 éves júdásfa árnyékában hűsölő elvtársaknak – fogalmazott. Nagy Gáspár le merte írni, amiről mások legfeljebb csak beszéltek, s beszélni mert arról, amiről a legtöbben csak hallgattak, „szelíd hajthatatlanságával széttörte az októberi tavasz hőseiről gyártott kommunista hazugságokat”. Nagy Gáspár azok közé tartozott, akik „a ma oly divatos, egynémely országban kötelező politikai korrektséget a hamis próféták legfőbb ismérvének tekintették”. Ma minden nap egyre sürgetőbben kérdezzük, hogy „vajon mi lesz hazánkkal, ezzel a boldogtalan, farizeusi Európával, amely cinkos lelkiismeretét modern mesékkel csitítja, miközben sorsa csak egy szalmaszálon függ”. Nagy Gáspártól jön a felelet: „a remény sohasem meghaló, ha minden utolsó szalmaszál abból a jászolból való” – zárta beszédét Orbán Viktor.
Oláh Katalin szobrászművész, Orbán Viktor miniszterelnök, Orosz István grafikus és Szakolczay Lajos irodalom-
történész leplezték le a műalkotást
Nagy Gáspár gyermekkorának két meghatározó élménye a paraszti lét és a kereszténység volt. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, a szombathelyi főiskola népművelés-könyvtár szakán 1971-ben szerzett diplomát, utána Budapestre került, könyvtárosként dolgozott. 1975-ben jelent meg első verseskötete Koronatűz címmel. 1976-ban Kormos István a Móra Kiadóhoz hívta szerkesztőnek, 1981-től négy éven keresztül a Magyar Írók Szövetségének titkára volt. Az Új Forrás 1984. októberi számában megjelent, Nagy Imre tisztességes temetését és gyilkosainak megnevezését követelő Öröknyár: elmúltam 9 éves című verse miatt lemondatták tisztségéből.
1985-től két évtizeden át töltötte be a Bethlen Alapítvány titkári posztját. Nagy Gáspár 1988-ban az akkor meginduló első független folyóirat, a Hitel egyik szerkesztője lett. 1989-től az írószövetség elnökségi tagjaként tevékenykedett. 1989–1990-ben a Magyar Demokrata Fórum választmányi tagja volt. 2000-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották. 2004-től a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségét vezette 2007. január 3-án, Budakeszin bekövetkezett haláláig. Irodalmi munkásságát többek közt 1990-ben József Attila-díjjal, 2000-ben Kossuth-díjjal ismerték el.
A Budakeszin, a Fő téri parkban elhelyezett mellszobrot Orbán Viktor miniszterelnök, az alkotó Oláh Katalin szobrászművész, Orosz István grafikus és Szakolczay Lajos irodalomtörténész leplezte le, majd az ünnepség végén Spányi Antal püspök áldotta meg.
