Ahogy Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke az esemény sajtótájékoztatóján elmondta: összesen 307 kiadvány érkezett az eseménysorozatra. A könyvhét szervezői nem állítottak fel bírálóbizottságot, a méltó művek kiválasztását a kiadókra bízták. Az idei könyvhéten erősödött a költészet és gyermekirodalom, vagyis több verseskötet, illetve gyermek- és ifjúsági kiadvány van jelen 76 anyaországi és 16 határon túli kiadótól.
Éppen ezért az idei könyvhetet Berg Judit gyermekirodalommal foglalkozó író nyitja meg. A Vörösmarty téren két színpadon zajlanak majd az események: az egyiken felnőtteknek (a téren bandukoló turistákat megszólítandó angol nyelvű programok is lesznek), a másikon gyermekeknek szóló műsorokat és beszélgetéseket láthatunk és hallhatunk – hiszen szintén a könyvhét társrendezvénye a 17. Gyermekkönyvnapok.
A leendő és haladó olvasók találkozhatnak többek között a Csimota Kiadó japán Papírszínházával, a Finnországból érkező Tatuval és Patuval, Békés Márta Imbolygó iskolabolygójával vagy épp a kamaszodóknak izgalmas, Magyar mesék lázadó lányoknak című kötet néhány szereplőjével. Idén először a könyvhét szervezői és támogatói az olvasás népszerűsítése mellett az olvasási nehézségekkel küzdőkre is szeretnék a figyelmet ráirányítani. A Vörösmarty téren Daniel Britton különleges betűtípust használó műveiből készített installációját állítják fel, amely megmutatja, hogyan látják a diszlexiások az írott szöveget.
Több mint háromszáz új kiadványt mutatnak be a rendezvényen
Fotó: Bach Máté
De nézzünk néhány izgalmas könyvheti újdonságot! Király Farkas Sortűz című regénye az 1989-es romániai forradalomról szól egy sorkatona szemszögéből. Szörényi László irodalomtörténész professzor folytatja a tavalyi Arany-évet: újabb, Arany János műveivel foglalkozó esszéit olvashatjuk Toldi uram dereka címmel. A 101 vers és ének a moldvai magyarokról gyűjtemény címe magáért beszél, a csángóság témája a Kárpát-medencei kultúrtörténetben éppen olyan fontos, amilyen elhanyagolt.
Drámatörténettel, egyháztörténettel, illetve szakrális színházzal foglalkozóknak nélkülözhetetlen a Három körösztyén leány, az első ismert magyar nyelvű dráma, a legendás Hrosvitha apátnő, számos misztériumjáték szerzője X. századi, latin nyelvű munkájának magyarítása. A kiadványban egyaránt megtaláljuk a kódexlapok fotómásolatát, a betűhű átiratot, a mai, irodalmi igényű fordítást, a latin eredetivel foglalkozó részt, illetve a műről szóló tanulmányt, ami a Balassi Kiadó ígérete szerint új kutatási eredményekkel is szolgál. Ez alkalommal Döbrentei Kornél, Végh Attila, Alexa Károly és Mezey Katalin is új kötettel jelentkezett. Izgatottan várjuk!
Olvasóink több régi ismerőssel is találkozhatnak, szombaton a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. tagjaival, valamint az Előretolt Helyőrség kulturális melléklet szerzőivel, Szilágyi-Nagy Ildikóval, Dezső Katával, Lőrincz P. Gabriellával, Pataki Tamással (lapunk munkatársával), Noszlopi Botonddal és Elek Tiborral, valamint A tökéletes zártság egyetlen pillanata című antológia kárpátaljai szerzőivel. A Magyar Pen Club köteteit Bonczidai Éva (lapunk munkatársa) mutatja be.
ZÁVADA-BOTRÁNY
A tavalyi könyvhét nemcsak a hatalmas könyvkínálat miatt volt emlékezetes, hanem Závada Pál író megnyitóbeszéde miatt is. A Gyurcsány-kormány idején Kossuth-díjjal kitüntetett író ezt a lehetőséget ugyanis arra használta, hogy támadja a kormány politikáját, és sötét képet fessen a magyarországi művészet és irodalom helyzetéről. Závada tavaly azt hangsúlyozta, hogy az „udvari művészet virágzik” Magyarországon, és úgy véli, a kormány egyre erősebben próbálja az európai demokratikus normák megtagadásának irányába fordítani hazánkat. Az akkor lapunk által megkérdezett szerzők viszont úgy vélték: bizonyos értelemben az irodalom soha nem ment ilyen jól, mint most, a magyar irodalom sokszínűsége él és virul , ezt a kiadók és a támogatások is igazolják.
