A Körös-parti bécsi barokk remekművet, a püspöki palotát 1762 és 1777 között építették, Patachich Ádám püspök megbízásából a kor egyik legismertebb építésze, a bécsi Franz Anton Hillebrandt tervei alapján. Egy tavalyi kormányhatározat a felújítás első üteméhez 772 millió forintot ítélt meg a 2017-es költségvetésből, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye idén 908 milliót, jövő évben pedig 268 millió forintot kap majd a munkálatokra. Böcskei László megyés püspök egy múlt heti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a 2018-as munkálatok 20 százalékával végeztek, és azt remélik, hogy júniusban befejezik az épület déli szárnyának a tetőszerkezetét, illetve a homlokzatait – számolt be az eseményről a Bihari Napló napilap.
Böcskei László ekkor jelentette be azt is, hogy egy interregionális román–magyar, európai uniós finanszírozású program keretében a szarvasi Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara – illetve az ottani arborétum partnerei – rehabilitálják a püspöki palota körüli dendrológiai parkot. A helyreállításra 773 ezer euró áll majd rendelkezésre, a munkálatokat jövő tavasszal kezdenék el és várhatóan 2020 májusában fejeznék be. Felújítják a kerti sétányokat, rekreációs részt alakítanának ki és újraépítenék az amfiteátrumot, de gyógynövényeket és olyan növényeket is ültetnének, amelyek a bibliai időkben is léteztek. A megyés püspök hangsúlyozta, hogy a park mindenki előtt nyitva áll majd, de a vandalizmus megelőzése érdekében biztonsági kamerákat szerelnének a kertbe.
,,A város fölött kimagasló püspöki palota főtermét, mely a homlokzat közepén kétemeletnyi magas, ugyancsak Storno ecsetje népesíté meg Szent László legendájának és Várad nevezetesebb főpapjainak alakjaival. A palotát környező, terjedelmes díszkertek már rendezvék; és lesz idő, talán már nincs is messze, mikor Szent László új székesegyházának még hiányzó külső kupolája és oszlopos előcsarnoka is kiépül, mikor e csarnok előtt Szent Lászlónak lovas érczszobra ismét állni fog, mint hajdan” – olvasható az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben (1887–1901) című sorozat Nagyváradról szóló fejezetében.
Felújítják a kerti sétányokat, gyógynövényeket és olyan növényeket is ültetnének, amelyek a bibliai időkben is léteztek
Fotós: Havran Zoltán
Azóta a történelmi viharok megtépázták a kertet, a freskók és egyéb díszek is lefeslettek, Szent László lovas szobra a mai napig nem készült el, helyette az egykori főtéren 1893-ban felavatott Szent László-emlékmű került a püspökkertbe, mert kellett a hely a román király, I. Ferdinánd lovas szobrának. Azonban a Varadinum Alapítvány – amely a lovas szobor felállításáért küzd – nem adja fel, számukra az is biztató lehet, hogy tavaly őszi látogatásakor Orbán Viktor miniszterelnök arról biztosította Böcskei László püspököt, hogy a magyar kormány és személyesen ő is minden segítséget megad ahhoz, hogy Szent László lovas szobrát mielőbb felállíthassák a nagyváradi várban, a szent király egykori nyugvóhelyén.
A püspöki palotát a padlástól a pincéig felújítják, elkészültével az ottani magyarság megmaradását fogja szolgálni, hiszen az értékmegőrzés és a közösségépítés helyének szánják, ahol az egyházi tevékenységen kívül kiállítótermekben teszik közkinccsé az egyház kulturális örökségét, különféle műhelyeket indítanak, amelyek a fiatal tehetségeket karolják fel, előadásokat tartanak és vendéglátóipari egységeket is terveznek.
Emődi Tamás műépítész azt nyilatkozta a partiumi lapnak, hogy jelenleg a palota déli szárnyának homlokzatait állítják helyre, valamint az efölötti fedélszéket erősítik meg. A tetőmunkálatoknak körülbelül 70 százalékát végezték el, és június végére a homlokzatot is be szeretnék fejezni. Az is kiderült, hogy a földszinti ablakoknak kőkereteik voltak eredetileg, ezért majdnem az egész főhomlokzaton és a déli homlokzaton restaurálni kell ezeket. A homlokzat vakolatát csak ott cserélik ki, ahol feltétlenül szükséges. A palota első emeletén egyelőre csak két teremben azonosították a teljes barokk kifestést, az egyiket fel is tárták. A szalon falfestményeit egyébként id. Storno Ferenc készítette 1879-ben, aki korának híres templomdíszítő festőművész volt.
A május 19-i Múzeumok éjszakáján nemcsak a székesegyházbeli egyházművészeti kincstárt lehet majd meglátogatni, hanem a palota pincéjét is megnyitják az érdeklődők előtt.
