A benyomás, valljuk meg, pozitív: még azok is hordanak tarsolyt, akik nem hagyományőrzők. Akik viszont azok, igazi, mesterien megmunkált viseletben járnak a rendezvényen. És nagyon elszántak. Már távolról virít a fehér jurtatábor, a sátrak körül dobolnak, öltözködnek, pihennek vagy csak beszélgetnek a hagyományőrzők. Pár ló is van körülöttük, de a legtöbbet hátul, egy fás ligetnél tartják.
Azt, hogy az embereket valóban érdekli a múltjuk, az is bizonyítja, hogy mindhárom nap hosszú sorok kígyóztak a nagy Atilla-jurta és a két kisebb jurta előtt, amelyben antropológiai arcrekonstrukciók, honfoglalás kori leletek, hun koponyák is láthatók voltak; a kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója nyitotta meg.
A nagy gyalogos- és lovasseregszemlén a hagyományőrző csapatok legszebb viseletükben mutatkoztak be, egy-egy lovas tiszteletkört vágtázott az Árpád-házi, majd a székely és a magyar lobogóval: ekkor vastapsban, üdvrivalgásban tört ki a lelátó. Ülőhely sehol sem maradt, a kerítések mögül is felágaskodtak, beleselkedtek az emberek.
Aki azt hiszi, hogy ez valamiféle alternatív rendezvény, a harci bemutatók és az előadások tartalma a képzelet szüleménye, az nagyon téved. A honfoglalás korának antropológiai, genetikai és történeti vonatkozásairól szóló előadásokat többek között a Magyar Természettudományi Múzeum, az MTA szegedi részlege, valamint a Maros megyei múzeum igazgatója és munkatársai tartották. Az Ősök napja éppen a hitelessége miatt fontos és erős népszerűsítő fórum. Ez elsősorban a szervező Magyar–Turán Szövetség és Biró András Zsolt főszervező, antropológus érdeme, aki kérésünkre értékelte az idei rendezvényt.
A gyalogos- és lovasseregszemlén a hagyományőrzők legszebb viseletükben mutatkoztak be
– Sokat haladtunk a hagyományőrző sportok népszerűsítésében. Meglepően sokan jelentkeztek a sportviadalokra, amelyeket a közönség is nagyon szeretett, az övbirkózóversenynél ezres tömeg ujjongott. Ugyanezt mondhatom el a vetélkedőkről is, például a szablyás párbajokról – az emberek rájöttek, hogy ezek nem koreografált, hanem valódi diadalok. Rengetegen jöttek el, az idei Ősök napja felülmúlta az eddigiek látogatószámát.
A rendezvény főszervezője szerint az embereket érdekli az üzenetük.
– A magyarság megmutatta, hogy össze tud fogni azon értékekért, amelyeket közvetítünk és kommunikálunk, mert ezek csak erősítik. Az anyaországnak, az önkormányzatoknak is szánt üzenetünk az, hogy az ünnepekben, az oktatásban is fontos, hogy a magyarság jelképeit és kultúráját méltó módon ünnepelje és mutassa be. A Kárpát-medencei összefogás jegyében Kárpátalja volt az idei díszvendég, a magyarság mostani legfontosabb feladata pedig nem más, mint kivívni Székelyföld önrendelkezését.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke beszédében hangsúlyozta: a bugaci rendezvény már népmozgalommá növekedett, amely képes az elmúlt évszázadok, évezredek eredményeit úgy hasznosítani, hogy a vezérelv mindig a nemzetünk érdeke és a minőség legyen. – A Bugacon jelen lévő történelmi hazánk, a kincses Kárpát-haza minden szegletéből érkeztek magyarok, és megújuló tetterővel, bizakodással élik meg és gazdagítják hagyományainkat. Ami itt történik Bugacon, az nemzetünk válasza a brüsszeli durrdefektre amely veszedelmes tévútra sodorta Európát, és a felismerhetetlenségig roncsolta az alapítók eredeti szándékát, a független, európai nemzetek szövetségét – hangsúlyozta Lezsák Sándor, akinek Atilla fia, Csaba királyfi című könyvének bemutatóját nagy érdeklődés kísérte.
Erdinc Tuncbilek, a Magyar–Turán Szövetség törökországi képviselője elmondta, hogy a törökök nagyon pozitívan látják a magyarokat. A Kurultaj miatt Törökországban is megélénkült a hagyományőrzés, először hazánkból vitték az íjakat, most már ott készítik. – A törököket is egyre inkább érdekli az őstörök, Szeldzsuk-kor, már Törökországban is divat a lovas íjászat. Szerinte a két ország közötti kapcsolatot nagyon jól erősíthetik ezek a rendezvények, és fontos megjegyezni, hogy a hagyományőrzés nem azt jelenti, hogy múltat élünk, hanem azt, hogy ebből építünk jövőt, ezzel építjük a kapcsolatokat és merítjük a lehetőségeket.
– A magyarság összetartozik, nem feledi nagy őseit, nem kell igazodnia sem Moszkvához, sem Brüsszelhez, sem Washingtonhoz. A pálfordulás korszakában van egy állandó pont, ez pedig az Ősök napja és Kurultaj. Ez semmilyen pártnak, sem külső hatalomnak csak nekünk 15 milliós magyarságnak szól és értünk van.
A vasárnapi seregszemlén Bíró András Zsolt lélekemelő beszéde után felzengett a „Huj, huj hajrá!”. A rendezvényen részt vevő török, ujgur, kazah, mongol, kazah és bolgár hagyományőrzők, diplomaták vagy követek jelenléte is jelzi, hogy a sokat hangoztatott ,,egyedül vagyunk” nem igaz, hiszen rengeteg nép rokonszenvez a magyarokkal.
