A Gasztrokalauznak nem csupán témája, hanem a stílusa is ízes, távol áll egy üres telefonkönyvtől, amire nemcsak kedélyes bevezetői, hanem aktualitása is bizonyíték: a tavalyihoz képest 160 új hely került a kiadványba. A zsebkönyv régiónként mutatja be a várható földi javak kínálatát: Siófok és környéke, Balatonboglár és Balatonlelle környéke, Keszthely és környéke, Badacsony és Somló, Káli-medence, Tihany és Balatonfüred környéke, valamint Veszprém és környéke szerint csoportosítva a gasztroföldrajzi egységeket.
Á, a sok csalogató, finom étel ellenére sem kell attól tartania a kedves ízválasztó polgárnak, hogy egy kóstoló körút a csodás tó körül rossz hatással lesz egészségére, hiszen, ahogy Vinkó József is kiemelte: „A budapesti gasztroforradalom, mely pár éve elérte a Balatont, most a strandokon is megjelent.” A szokásos „kockás abroszos” kínálat mellett tehát a fine dining és a new age konyha is megtalálható.
Bár az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy aki a Balaton felé veszi az irányt, sem éhen maradni, sem unatkozni nem fog, mindezek ellenére ki merem jelenteni, hogy a Gasztrokalauz egyik legfontosabb fejezete a Gasztrokalendárium, amely a Balaton környékén zajló bornapokat, piknikeket, gasztronómiai fesztiválokat gyűjtötte össze egy helyre, hogy afféle mindent megelőző, első okságként apropót szolgáltasson a magyar tengerhez való megtéréshez.
Legyünk hát büszkék egyre nagyszerűbbé váló gasztrokultúránkra, s ahogy Lévai Anikó, a Magyar Konyha szerkesztőbizottságának elnöke fogalmazott, élvezzük: „Hat évvel ezelőtt az volt a célunk, hogy 200 helyet találjunk, amit a kis kalauzunkba beleírhatunk, ám nem találtunk, csak 170-et, de két évvel később már 270 hely szerepelt ebben a kiadványban; az idei kalauzunkban pedig 400 célpontot gyűjtöttünk össze. Úgy tűnik, hogy a gasztroforradalom immár nem csupán ígéret, hanem maga a valóság a Balaton környékén.
S mind-eközben mi vagyunk az a nép, akinél a „párolj zsiradékon hagymát üvegesre” felszólítás olyan természetes, mintha levegőt vennénk vagy a hétfő reggeli csúcs, vagy ahol a káposztás tésztát is képesek vagyunk cukorral enni, ahol a főzelék szó hallatán elszorul a szívünk, ahol a szalonna sohasem lesz bacon, ahol Krúdy Gyula szerint a szóda szerepe annyi, hogy megnevettesse a bort, mi vagyunk az a nép is, amelyik az elmúlt pár évben a fine diningot, a csúcsminőségű gasztronómiát a fentiekkel párhuzamosan kezdte el megvalósítani és mindenki örömére élvezni.”
Az idei kalauzba a Balatoni Kör térképe is bekerült mellékletként. Laposa Bence, a kör elnöke szerint „A Balatoni Kör azokat a tó körüli embereket képviseli, akiknek az élete a Balaton, akik az egész életük munkásságát arra tették föl, hogy a tó körül létrehozzanak borászatot, gasztronómiát, értéket alkossanak”.
Persze a figyelmüket ne csupán a balatoni Gasztrokalauz mellékletre fordítsák, hanem a Magyar Konyha magazinra is, amelyet nemcsak a gyönyörű fotók és a különleges receptek kedvéért érdemes olvasgatni, hanem szellemes és frappáns stílusa, személyes hangvétele miatt is, hiszen a szerkesztői koncepciónak köszönhetően megtudhatják például, hogy Scherer Péter miért kedveli a Balaton vidékét, vagy mi lehet a titkos, hetedik íz, avagy idézetet olvashatnak az egyik első ételfilozófustól, Lao-cétől is, de megismerkedhetnek a Krisztus előtti szicíliai konyha érdekességeivel, vagy bepillanthatnak például egy mindszent-kállai fagyizót üzemeltető család életébe is.
Számomra ettől válik igazán élővé a Magyar Konyha magazin, hogy tudom, nem puszta receptgyűjtemény. Ha szeretném, megismerhetem a legfontosabb összetevőt is, aki nélkül a konyhaművészet mit sem érne: az embert. Mert jót főzni és enni is szívből lehet csak, szívből ajánljuk hát mi is kis hazánk nagyszerű választékát, hozzá pedig segítség gyanánt a Magyar Konyha magazint és Gasztrokalauzt.