Találkozások címmel Székelyudvarhelyen várja látogatóit a Kányádi Sándor-emlékkiállítás, amely először Budapest I. kerületében, a Virág Benedek-házban volt látható. A Kossuth-díjas költő Budavár és Székelyudvarhely díszpolgára is volt, innen a folytonosság.
A Haáz Rezső Múzeumban viszont most egy továbbgondolt, kiegészített tárlat tekint be a közeli Nagygalambfalván született költőóriás életébe és műveibe. A könyvek, hanghordozók, kéziratok és fotók mellett nemcsak a költő felvételről hallható hangja idézi meg a Kányádi műveiből ismerős világot, hanem a virtuális valóság szemüveg által a látogató is fától fáig lophatja magát a lovait kereső gyermek nyomán.
Azt a nemzedéket is szeretnék megajándékozni az ő jelenvalóságának élményével, akik már csak a verseiből ismerhetik őt – mondta Miklós Zoltán múzeumigazgató a megnyitón. Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester, Farkas Balázs, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának első beosztott konzulja és Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere, a költő barátja beszédeikben egyaránt kitértek arra, hogy Kányádi Sándor elkötelezett híve és építője volt a magyar kultúrának, a nemzet napszámosaként járta a Kárpát-medencét és a világot, hogy szolgálja a költészetet és találkozzon az olvasóival. Tiszta gondolatai, tartása és alkotói nagysága egyaránt példaképpé teszi őt.
Költészetének legfőbb tanítása a szülőföld szeretete, a táj, a kultúra és az ember egysége, az anyanyelv megtartóereje. Költői, írói, műfordítói munkássága mellett személyéhez számtalan értékteremtő vállalás fűződik, például közadakozásból Benedek Elek szellemi hagyatéka előtt tisztelegve állíttatta a budapesti Tabánban Elek apó kútját, és az ő kezdeményezésére született a Magyar Mesemúzeum.