– Jelenleg a Déli pályaudvaron forgatnak, ám a hazai sajtóban eddig nem lehetett olvasni a legújabb filmjéről.
– Nem különösebben reklámoztuk, hogy Budapesten forgatunk. A Variety a címlapján írt a készülő filmünkről, amelynek The Song of Names a címe. A film két ember történetéről szól, a hátteret a történelem szolgáltatja.
– A történelmi filmtémák feltűnően érdeklik önt.
– Sok műfajban készítettem már filmet, ezek közt több történelmi is akadt. Ilyen volt például a Szabó István által rendezett A napfény íze, de az utóbbi években mind intenzívebben egy Hunyadi Jánosról szóló történelmi filmsorozat foglalkoztat, amelynek Bán Mór Hunyadi című, többkötetes regényfolyama lenne az alapja.
– Hogyan talált rá Bán Mór könyvére? Tudtommal nincs angolra fordítva.
– Magyarul olvastam. Régi barátom, Hazay Cecília adta a kezembe az első kötetet, és győzködött, hogy Robi, ezt feltétlenül el kell olvasnod. Mivel jó vaskos könyv volt, eleinte csak néztem, hogy nekem embert próbáló feladat lesz ezt magyarul elolvasni. De az első húsz oldal után belelendültem, olyannyira, hogy következett a második, majd a harmadik kötet és így tovább. Néhány oldal után már nem tudtam letenni a könyveket.
– Olvasás közben támadt az ötlete, hogy ezt jól meg lehetne filmesíteni?
– Igen, mivel rendkívül izgalmas a történet. Hazay Cecíliával megvettük a jogokat, egy harmadik társunkkal, Krskó Tiborral együtt, és azóta különböző verziókban próbálkozunk, hogy miképpen lehetne ezt megfilmesíteni. Viszont nekem egy dolog már elejétől fogva világos volt: egy Hunyadi-sorozatot csak úgy érdemes megcsinálni, hogy versenyezni tudjon a világpiacon, ugyanakkor a magyar közönséget is lekösse. Egy magyar nyelvű történelmi mozifilmre Magyarországon kívül nincs piac. Csak azokat a magyar nyelvű filmeket lehet külföldön eladni, amelyek díjakat nyernek, ám azokat sem nézik meg sokan.
– Magyar vagy angol nyelven vágnának neki a tévésorozatnak?
– Ezt csak magyarul érdemes megcsinálni. Volt, aki azt javasolta, hogy angolul, hollywoodi sztárokkal lenne jó, de én ebben nem hiszek. Utána persze szinkronizálni lehet. De csak nagyban érdemes filmre vinni ezt a történetet, mert Bán Mór regényciklusát nem lehet egy kétórás filmbe gyömöszölni, hisz akkor csak egy-két nagy csata látszana belőle, pedig ebben a történetben nem csak ezek az érdekesek. Mivel tíz kötetről van szó, legalább egy tízórás televíziós sorozatban gondolkodunk.
– Miből finanszíroznák ezt? Egy versenyképes sorozat rendkívül költséges lenne.
– Lengyelországban, Németországban, Olaszországban is érdeklődnek a sorozat iránt, mivel koprodukcióként képzeljük el, de amíg hiányzik a magyar támogatás, addig senkivel sem lehet megállapodni. Magyarország vezető szerepe nélkül ugyanis senki sem fog a film mögé állni. A világ közönsége hozzá van szokva a nagyon látványos, jó minőségű történelmi sorozatokhoz, elég, ha csak a Borgiákat, a Tudorokat vagy a Vikingeket említem. A Hunyadit úgy kell megcsinálnunk, hogy ezekkel versenyezni tudjon, s akkor az egész világon lehetne forgalmazni és el is lehetne adni. Sorozatként rengeteg lehetőség áll a film előtt: megveheti a Netflix vagy az Amazon, és most jön fel a YouTube is.
– Mennyibe kerülne mindez, hogy látványban és minden egyébben versenyezni tudjon a sikeres külföldi sorozatokkal?
– Azok nagyobb költségvetéssel dolgoznak, mint amennyi nekünk kell, de a sorozatok nagy részét érdekes módon itt, Magyarországon forgatják. Egyórányi anyagot hat-hétmillió dollárból állítanak elő, a Trónok harcának egy-egy epizódja 15 millió dollárba kerül. Azt, hogy a Hunyadi-sorozatnak mekkora költségvetés kell, leginkább a forgatókönyv szabja meg, de nem sokkal kevesebb, mint az előbb említettek. Talán ötmillió dollárból meg lehetne csinálni, de félmillió dollárból biztos, hogy nem, és nem is érdemes. A magyar történelem ezen dicsőséges korszakáról méltó, szép kiállítású sorozatot szeretnénk készíteni, amely megfelelően adja vissza Bán Mór regényeinek színes, fordulatos világát.
– A magyar államnál próbálkoztak már?
– A Magyar Nemzeti Filmalap csak mozifilmeket támogathat. Jelen pillanatban a tévésorozat-gyártásnak nincs intézményesített műhelye, sem kialakult rendszere Magyarországon. Azt viszont tudom, hogy a filmalap is készít egy hasonló filmet, de az máshol aligha lesz forgalmazható.
– Sokan azt mondják, hogy a magyar történelem rajtunk kívül senki mást nem érdekel. A Hunyadi kivétel lenne?
– Ez a történet az egész világot érinti, csak a világ nem tud róla. Nemcsak Magyarországon szól délben a harang, hanem a világ valamennyi katolikus templomában, viszont talán egyedül nálunk tudják, hogy miért. Ha elkészítjük a Hunyadit, akkor máshol is tudni fogják. Ne feledjük, hogy ha Hunyadi János elveszíti a nándorfehérvári csatát, akkor a török sereg és Róma között nincs már sok akadály. Hunyadi egész életútja rengeteg tanulságul szolgál, de ehhez mégiscsak ismerni kell magát a történetet. Ez nekünk a legfontosabb, el kell mesélnünk ezt a hatalmas eposzt, különben soha nem is fogják megismerni másutt a világban.
– Tehát egyfajta küldetése is lenne a sorozatnak.
– De csakis úgy tudná ezt teljesíteni, ha izgalmas lenne, mert nem egy történelmi tanulmányt tervezünk. Érdekes módon szinte minden második nap van egy erős magyarellenes cikk az amerikai médiában, legutóbb a New York Timesban olvastam egyet. Ebben azt írják, hogy vigyázzatok, mert ami Magyarországon történik, az nálunk is megtörténhet. Trump pedig Orbánt követi, és egy migránsellenes, rasszista társadalmat épít. Ők azt gondolják, hogy a migránsok elnyomott, kizsákmányolt emberek, akik egy normális élet reményében indulnak útnak, és Magyarország mégsem engedi be őket. Én nem állítom, hogy egy ilyen sorozat hatására másképp fogják látni és értékelni Magyarországot, de mivelhogy nem tudnak semmit a magyar történelemről, azt sem tudják, hogy itt több mint százötven évig iszlám uralom volt. Szerintem az amerikai liberálisok is másképp gondolkoznának, ha hasonló történelmi tapasztalatuk lett volna. De nem volt, sőt egyelőre még Nyugat-Európában sem tapasztaltak ilyet. Ha megismernék a történelmünket, akkor látnák, hogy itt állították meg az iszlám terjeszkedést, és ennek majdnem az egész ország megsemmisülése volt az ára.
– Hány emberhez juthatna el a film a hazai közönségen kívül?
– Egy nagy sorozatot vagy minden országban külön-külön forgalmaznánk, vagy eladnánk az olyan nagy forgalmazóknak, mint a Netflix vagy a Hulu, mert így akár százmillió emberhez is eljuthatna, és ezt szó szerint az egész világ látná. A Netflixnek most is több mint tízmillió előfizetője van, mire elkészülne a sorozat, ennél jóval többen lennének, és ez más cégekről is elmondható. Talán csak így kerülhetne magyar történelmi sorozat a világpiacra, és nemzeti szándék kell ahhoz, hogy a Hunyadi-sorozat megvalósuljon, és Bán Mór regényeinek hőseit az egész világ megismerhesse.