A 885 millió forintos uniós támogatásból elkészült renoválás során létrehozott kiállításokra, amely az épületegyüttes történetét, illetve – A hallgatás ereje címmel – a kamalduli szerzetességet mutatja be, évi 37 ezer látogatót vár az üzemeltető Forster Központ. Az érdeklődők a későbbi Esterházy-vadászkastély mindennapjaiba is bepillanthatnak.
L. Simon László államtitkár bejelentette, hogy a 2012-ben indult első ütem határidőre elkészült; a második ütem pedig, amely másfél milliárd forintos beruházás lesz, tartalmazni fogja a tizenhét remetecella, a templom, a kerítések és támfalak, a grotta-kápolna és a 7,2 hektáros zöldterület teljes megújítását is. Mindez része a minap kiírt 33 milliárdos uniós GINOP-pályázatnak, melynek során kastélyok és várak sora szépülhet meg országszerte.
Mint Várkonyi Gábor történész és Sárossy Péter művészettörténész lapunknak elmondta, huszonnégy – budapesti, székesfehérvári, győri, pannonhalmi – intézmény működött együtt, hogy a majki termeket méltó módon, XVIII. századi stílusban berendezhessék, hiszen a korabeli műkincsállomány 85 százaléka az idők során elpusztult. A faliképeket, stukkókat, díszkályhákat egy éven át restaurálták, így a kolostori ebédlő, a refektórium is régi fényében tündököl az Utolsó Vacsorát megidéző freskóval. A Vadászteremben látható, vadászjelenteket ábrázoló Franz Xaver von Pausinger-képeket az 1990-es években ellopták, a rendőrség összegöngyölve találta meg ezeket egy raktárban – nyilvánvaló a párhuzam a Csontváry-vásznak mostoha sorsával. A beruházás vezető építész tervezője Tornai Endre, a kerttervező Szabó Gábor volt. Szencz Lajos, a kivitelezést végző Sz-L Bau Kft. ügyvezetője szerint különleges kihívást jelentett az azelőtt ismeretlen, menetközben előbukkanó falfreskók és homlokzati kődíszek megóvása és restaurálása.
„Igazából az Esterházy-testvéreknek, Györgynek, Mártonnak és Péternek kellene itt, a helyemen állni, ha a történelem másképpen nem alakul” – fogalmazott avatóbeszédében az állami tulajdonú épületegyüttes képviselőjeként Lázár János. (Előbbi két testvér személyesen is tiszteletét tette a ceremónián.) A majki remeteség ugyanis az Esterházy család csákvári grófi ágának tulajdonában állt, egészen az 1950-es államosításig. A miniszter felidézte, hogy az itáliai eredetű, Szent Romuald által alapított kamalduli „szemlélődő” szerzetesrend némasági fogadalmat tett remetéi herceg Esterházy Pál nádor hívására érkeztek Ausztriából Magyarországra, a törökdúlás után bevallottan hittérítő, rekatolizáló szándékkal. Radosányi László rendfőnökkel 1733-ban nyílt meg a kolostor, a Foresteria 1745 és 1752 között épült, ám II. József 1782-ben feloszlatta a szerzetesrendeket. Jellemző, hogy a leltár szerint imazsámolyból volt a legtöbb – a kamalduliak nem gyűjtöttek világi javakat.
A miniszter párhuzamot vont 1782 és 1990 között: míg a császár példátlan módon „kiszenteltette” az eredetileg Nepomuki Szent Jánosnak szentelt kolostort, hogy túladhasson rajta; az 1990-as rendszerváltozáskor is privatizálni akarták. Pedig ez az a szimbolikus hely, ahol a magyar történelem kuruc és labanc hagyománya összefonódik: az Esterházyak által támogatott kamalduliak tüntetően zsolozsmát mondtak itt II. Rákóczi Ferenc lelki üdvéért. Lázár János a nemrég elhunyt R. Várkonyi Ágnes történészt idézte: a nagyságos fejedelem nemcsak az emlékezéseit írta a franciaországi Grosbois kamalduli kolostorában, hanem felajánlására a szíve is ott nyugszik.
Posztógyárból 1850-től kezdték meg ismét az Esterházyak a majki remeteség visszaállítását. A miniszter úgy vélte: nemzeti históriánk a családtörténet optikáján át is megfogható, s a haza tartozik Esterházy Móric (1881–1960) monográfiájával is, aki 1917-ben, harminchat évesen, mindössze két hónapon át volt Magyarország huszadik miniszterelnöke. (Alakját kamara-kiállítás idézi fel Majkon.) A szerb és orosz front veteránját kormányfői minőségében a választójogi reform kudarca buktatta meg – a nemzetiségi integráció fiaskója pedig Lázár szerint Trianonhoz is nagyban hozzájárult. Esterházy Móric ezután még kétszer is volt miniszter, 1919-ben a maga alapította csákvári mezőgazdasági iskolát igazgatta, Horthy hatalomátvétele után pedig belső emigrációba vonult vissza Majkra. 1931-ben lett újra honatya, s egészen 1944-ig a XIII. Leó pápa által 1891-ben kiadott Rerum Novarum szociális enciklika szellemében a keresztényszociális elveket képviselte. A nyilasok bebörtönözték, „priccstársa” volt a színész Jávor Pálnak, s Mauthausent csupán azért élte túl, mert épp felszabadították a haláltábort. A szocializmus – amint azt az egyik unoka, Esterházy Péter is megírta, s amit akár beteljesült jóslatként is értelmezhetünk – sírásóként alkalmazta. Felesége, (az író és a futballista nagymamája), Károlyi Mária pedig 1975-ben az egyik majki remetelakban hunyta le örökre a szemét.
Lázár János a politikuselőd tapolcai választási beszédéből is idézett: Esterházy Móric kárhoztatta a politikai személyeskedést, szólt a közpénzek, az összeférhetetlenség és a korrupció kapcsolatáról – e szavakat pedig a miniszterelnökséget vezető miniszter „a jelenlévő és jelen nem lévő politikus társainak a figyelmébe ajánlotta”. Már csak ezért is érdemes volt Majkra elzarándokolni.