„Alvaro Pacheo költő, szerkesztőm az Artenova kiadónál, három olyan történetet rendelt tőlem, amelyek, ahogy mondta, valóban megestek. A tények ott voltak a fejemben, de a képzelőerőm csődöt mondott. Kockázatos vállalkozás volt. Azt válaszoltam neki, hogy nem tudok megrendelésre írni. De miközben a telefonban beszélt hozzám, már éreztem, hogy feltámad bennem az ihlet.” (Magyarázkodás.)
Ez a mondat elég sokat elmond Clarice Lispector Minden történet című kötetéről, amely kötet arra vállalkozott, hogy az író minden novelláját közreadja magyarul. Elég különleges terv, hogy egy kiadó egy már elhunyt szerző (Clarice Lispector, aki 1920-ban született Ukrajnában, majd családjával Brazíliába, Recife városába költözött, később pedig Rio de Janeiróba, 1977-ben halt meg) összes művét megjelenteti, illetve megpróbálja bevezetni a magyar vagy bármilyen más piacra. Azt jelenti, gondolom, hogy nagyon bíznak a könyv erejében, abban, hogy a magyar olvasókat is ugyanúgy elvarázsolja a brazil szerző, mint más nemzetekét.
Ahogyan a fülszöveg fogalmaz: „Lispector sokáig az ínyenc olvasók titkos világtippje volt, napjainkban megkerülhetetlen alkotóként fedezték fel újra. Kritikusai joggal hasonlítják az életmű jelentőségét Franz Kafka és Jorge Luis Borges munkáihoz. A hol szürrealista, hol patetikus, gyakran szarkasztikus humorú írások varázslatos módon beszélnek el nem mindennapi történeteket. Az írások főszereplői saját szexuális és művészi erejükre ráébredő kamaszok, unatkozó háziasszonyok, akiknek minden történet önmagán túlmutató eseménnyé válik, a mindennapokat végzetes választási lehetőségekként megélő emberek.”
És valóban, a novellák (már amennyiben a kötetek anyaga időrendi sorrendben követi egymást, és nem valami másféle szerkesztési elv alapján szerveződik – erről egy nyúlfarknyi előszó azért nem ártott volna!), különösen az első novellák történet szempontjából alig mutatnak valamit: inkább a szereplők belső világa mutatkozik meg, néha már-már fájdalmas részletességgel.
Ahogy azonban haladunk előre a történetekben, egyre gyakrabban bukkan fel valami hamu alatt izzó, egészen különleges aurájú erotika, izgalmas és titokzatos, olykor magyarázat nélküli túlfűtöttség, és egyre több minden kezd történni, a történetek valóságaránya megváltozik, olykor túlsúlyba kerülnek a szürreális elemek, és egyre érdekesebb, egyre nyitottabb, egyre többféleképpen továbbgondolható lesz a történetek talányos befejezése Az utolsó kötet, A test keresztútja elképesztő erejű írásai valósággal agyonverik és földhöz szegezik az olvasót: itt aztán minden megmutatkozik, amiért szeretni lehet a kiváló írónőt, és amely érdemek a kötet olvasása során és közben érlelődnek élménnyé: a történet vége mindig más, mint amire számít az addig olvasottak alapján a kombináló olvasó, de ugyanez áll a mondatokra is – valahányszor elindul egy leírás, hasonlat, tulajdonképpen szinte bármi, egészen másképp ér véget, mint ahogy azt olvasmányélményeinkből táplálkozó, előre jósoló agyunk azt elénk vetíti.
Ez a kettősség igencsak különleges ízt ad a mondatoknak, ez tipikusan az a próza, amelyet nemcsak a történetért szeretünk, hanem azért is, ahogy a mondatokat fűzi a szerző, ahogy egymásra épülnek a szavak. Ínyenceknek való, igen. Sokat hozzátesz az érdemekhez a tökéletes és hibátlan fordítás: Pál Ferenc műfordítói tudásáról és kiválóságáról már írtam ebben a lapban, jelen kötet nagy részét is ő tolmácsolta a magyar olvasok számára, de Bense Mónika, Lukács Laura és Dorcsák Réka magyar mondatai is hibátlanok.
Ha kulcsszavakat keresnék, akkor a szerelem mellé a történet szót emelném ki, amelyik játékos módon az egész könyvet át- meg átszövi: már a címében is ezzel játszik, de rendre megjelenik a szó (és a mögötte lévő tartalom) a szövegekben – Első történetek, Félbemaradt történet, Az ötödik történet, Szerelmi történet, Két történet, ahogy nekem tetszik, Utolsó történetek. Igen, ezekből a kis történetekből áll össze nemcsak a kötet, hanem az a különleges Clarice Lispectort jellemző hang és nagy történet is, amelyet remélhetőleg jól fogad a magyar közönség, és így gazdagabbak leszünk egy kiváló író kiváló életművével.
Clarice Lispector: Minden történet. Fordította: Pál Ferenc, Bense Mónika, Lukács Laura, Dorcsák Réka. Magvető Kiadó, Budapest, 2018.