– Mekkora volt Panna, mikor született? – kérdi Sára.
– Koraszülöttként éppen hogy megvolt 1 láb, vagyis pont 12 hüvelyk (igazi Hüvelyk Panna)… tehát jóindulattal 16 ujj.
– És én?
– Te? Te egy és fél láb és még egy hüvelyk, vagyis összesen 19 hüvelyk.
– Akkor én is…
– Nem, nem! Olyan nincs, hogy Hüvelyk Sára!
– És milyen nehéz volt?
– Nehéz? Inkább könnyű: alig 51 lat. Te pedig 200 lat.
Persze a fenti adatok csak akkor érvényesek, ha az Osztrák–Magyar Monarchiában 1876 előtt használatos mértékegységekben számolunk, mert országonként, sőt vidékenként is változhatott a láb, hüvelyk, ujj és társaik nagysága.
– Jó, mama, de most már mondjad meg kérlek „rendesen”, mekkora volt Panna, mikor megszületett?
Mama, aki „alapképzettségét” illetően mérnök – így semmi meglepő nincs abban, hogy táskájában mindig ott lapul a mérőszalag –, előkapja az „eszközt” és már mutatja is: ekkorácska. Te meg ekkora. Bárhol a világon, ahol a tízes alapú mértékrendszert használják.
Mama visszavonul ebédet főzni, de mivel a számok (és az irodalom, a festészet, a színház, a zene, a cirkusz, a …) szerelmese, gondolatai továbbra is a régi mértékegységek világában maradnak, ott csapong és számol át meg át, hogy egy öl, az hány rőf, az mennyi láb, hány arasz, tenyér…, hogy vajon ő maga el tudna-e hajítani egy egy latos követ egy kőhajításnyira, illetve hányan tudhatják, hogy hányszor több egy puskalövés, mint egy pisztolylövés, és vajon hogy néznének rá az emberek, ha azt mesélné, hogy Panna születésekor túl sok lett volna egy 7 mérföldes csizma, elég lett volna egy 4 mérföldes, hogy másfél lépéssel eljussanak a kórházba… És mivel hosszú és kalandos élete folyamán mama egy időben 1 katasztrális holdon gazdálkodott (mérsékelt sikerrel), ezt a területet átszámolja magyar holdba, bécsi holdba majd négyszögölbe… Éppen vékába próbálja konvertálni, mikor egyszerre fut ki a leves és csapja meg érzékeny orrát az odaégett pörkölt semmivel össze nem téveszthető bűze…
Száznegyven éve, 1876. január 1-jén lépett életbe az Osztrák–Magyar Monarchia országaiban a tízes alapú, egységes mértékrendszert bevezető törvény. Azóta hivatalos hosszúságegység a méter és tömegegység a kilogramm a mi tájainkon is, a franciák ebben csak röpke 81 évvel előztek meg. (Akkoriban nem volt minden ennyire sürgős. Mi viszont azzal büszkélkedhetünk, hogy a méter meghatározásának új módját 1965-ben Bay Zoltán fizikus javasolta, melynek alapján 1983-ban elfogadták a méter jelenleg is érvényes definícióját: a fény által vákuumban 1/299 792 458 másodperc alatt megtett út hossza.)
1875. május 20-án Párizsban 17 ország (köztük az Osztrák–Magyar Monarchia) a méteregyezmény aláírásával vállalta a méterrendszer bevezetését, és elhatározta a rendszer kialakításának koordinációját ellátó nemzetközi méréstudományi intézet felállítását. Az egyezményt 1921-ben felülvizsgálták, és 1960 óta SI mértékegységrendszernek (Systéme International d’Unités – Mértékegységek Nemzetközi Rendszere) nevezik.
Meglehetősen hosszú ideig tartott, mire sikerült Magyarországon is egységesíteni a hossz-, súly- és űrmértékek áttekinthetetlen sokaságát, annak ellenére, hogy a törvényhozás már a XV. század eleje óta igyekezett ezt megtenni. Végül a kiegyezés hozta el a megfelelő pillanatot. A földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter 1867 júliusában kérte fel a Magyar Tudományos Akadémiát, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, a kereskedelmi és iparkamarákat, valamint néhány kiválasztott szakértőt, hogy készítsenek tervezetet a méterrendszer bevezetéséről. (1834-ben Nagy Károly csillagász már rámutatott, hogy a metrikus rendszer olyan kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek elsöpörnek minden ellenvetést.)
A méterrendszer bevezetését az országgyűlés 1874-ben emelte törvényerőre, I. Ferenc József uralkodó 1874. április 17-én szentesítette kézjegyével az egységes, tízes felosztású mértékrendszert bevezető 1874. évi VIII. törvénycikket, amely 1876. január 1-jén lépett hatályba, és kimondta, hogy „a Magyar Korona országaiban az eddig használt mértékek helyett uj mértékrendszer hozatik be, melynek alapja a méter tizes felosztással és többszörözéssel. Alapmértékül az országos levéltárban őrzött platinapálczán két vonással jelzett távolság szolgál, mely 1870. évben a magyar kormány és a franczia kormány részéről kiküldött bizottság által a párisi állami levéltárban lévő eredeti méterpálczával (métre des archives) egybehasonlittatván, ahhoz mérve a fagypont felett 16 Celsius foknyi mérsékletnél 1,00000219 méternek találtatott.”
A törvény a hosszmértékek mellett megnevezte a terület-, térfogat-, teljesítmény- és tömegmértékek egységeit, és rendelkezett a mértékrendszert felügyelő állami központi mértékhitelesítő bizottság felállításáról is. Sajnos az odaégett pörkölt helyett gyorsan össze kell csapnom egy túrós tésztát (a kifutott levest már pótoltam egy negyed pint, vagy ha jobban tetszik, egy fél icce forró vízzel), így annak kiszámolását, hogy hány véka is egy katasztrális hold, önökre bízom.