A Kegyelem eredetileg egy olyan Makkai-versciklus, amelyet a költő a forradalom után tíz évvel írt Chicagóban. Ez az alapja a hasonló című színpadi produkciónak is, amelynek a Rózsavölgyi Közösségi Házban lesz a premierje pénteken este fél 8-kor. Erdélyi a szándékai szerint kettős játékot űz a nézővel. Egyrészt arra épít, hogy a forradalomnak – ellentétben az oknyomozói, történészi attitűddel – a legritkábban fordul elő tisztán lírai megközelítése.
Makkai hihetetlenül személyes perspektívájától olyan sűrítés jön létre, amely más módszerrel nem érhető el. Másrészt Erdélyi kiegészítette az est anyagát vendégszövegekkel is: Mansfeld Péter halálos ítéletével, egy Thinsz Géza-verssel, valamint Faludy György legendás költeményével, amivel Makkai a mából felesel. Ugyancsak elhangzik részlet a költő édesanyjának, a népszerű írónőnek, Ignácz Rózsának az Igazat játszottak című prózájából. Ez azt a momentumot idézi meg, amikor a fiatal egyetemista Makkai Ádám a szülői tilalom ellenére is „kiszökött” a Parlament elé tüntetni, „igazat kiáltani” – s ebből lett aztán a sok halált okozó ávós sortűz, a véres csütörtök. Az igazság éppúgy visszatérő motívum a kompozícióban, mint a kegyelem.
Az előadás egyrészt a történelmi szakrális vonalat, másrészt – a Peter Brook-féle kánon értelmében – a „népi színjátszást” kívánja egyesíteni; utóbbit úgy használva, ahogy a vásári képmutogatás hagyománya megőrizte. Átjárás nyílik egyik szerepből a másikba: megszólal a Lordok Háza népe csakúgy, mint az abortáló pár, a megölt magzat, az orosz katonák, a haldokló kamasz, a halálos ítéletet felolvasó hivatalnok, a mindenkori kibic, sőt maga a költő is hatvan évvel későbbről.
Ez utóbbi költeményt a rendező erre az alkalomra „rendelte”, s a már említett Faludy-opusra rezonál: „1956, te csillag, / mit üzensz nekünk hatvan év után? / Hogy elhibáztuk az ötvenediket, / félreszavaztunk gyáván és bután, / s így ránk önthették a bűzös serbliket, / melynek szennye átkos szégyenbillog, / ott szikkadhat mindnyájunk homlokán…” Az előadásban egyébként szerepet kap egy működő tankmodell és egy létra is. Erdélyi műszaki segítője Görgényi Gyula, a zenét pedig a legkorábbi ismert himnuszok (értelemszerűen gregoriánok) szolgáltatják – minden önmaga és ugyanakkor önmaga ellentéte.
A portréműsornak, amely a Makkai Ádámmal való nyilvános párbeszédet lírai betétekkel, mindenféle versekkel tűzdeli meg, a Vojnovich–Huszár-villa ad helyet szombaton este fél 8-kor. A tágabb merítés lehetőséget nyújt nyelvi bravúrok elhangzására is, amelyekben a kombinatorika humorral társul: az újabb költemények közül hallható lesz például a Koc(z)kadalom című ikervers is.
A Kegyelemnek október 25-én, kedden este fél 8-kor a Thália stúdiószínpadán is lesz előadása, majd a produkció országos turnéra indul, Erdélyi György reményei szerint ötvenhat alkalommal kísérelve meg, hogy a mai ifjúság a forradalom kapcsán képet kapjon saját magáról éppúgy, mint bőséges ízelítőt Makkai Ádám klasszikus ízű költészetéből.