A szakemberek három ultrahangvizsgálatot is végeztek a terhesség első heteiben egy Washingtonban élő finn nőn, aki 2015 novemberében, tizenegy hetes terhesen fertőződött meg zikavírussal egy Mexikót, Guatemalát és Belize-t érintő vakáció során.
A születési rendellenesség jelei csupán a 19. héttől kezdtek megmutatkozni az ultrahangfelvételeken. A későbbiekben elvégzett MRI-vizsgálat pedig már kiterjedt agyi rendellenességeket mutatott.
A magzat fejkörfogata a 16. heti normális értékről ugyan jelentősen lecsökkent a 20. hétre, de még mindig nem volt elég kicsi a kóros kisfejűség diagnosztizálásához. Az MRI-felvételeken látott károsodás mértéke miatt azonban a várandós asszony végül a terhesség megszakítása mellett döntött a 21. héten.
A zikavírus általában 5-7 napig van jelen az ember vérében, ennél a páciensnél azonban egészen a magzatelhajtást követő tizedik napig kimutatható volt. A szakemberek szerint az eredmények felvetik a kérdést, hogy lehet-e összefüggés a kismama fertőzöttségének időtartama és a magzat agykárosodásának súlyossága között.
A The New England Journal of Medicine című orvostudományi folyóiratban közölt tanulmány szerint a magzat boncolási eredményei a vírus magas koncentrációját mutatták az agyban, a placentában és a köldökzsinórban, és az agyból izolált vírus még mindig fertőző volt.
A washingtoni Children’s National Health System fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője, Roberta DeBiasi, a tanulmány társszerzője szerint a vírus magas koncentrációja a magzati agyban és a placentában „azt sugallja, hogy ezeken a helyeken a kórokozó talán képes elrejtőzni az immunrendszer elől”.
A zikavírus által legsúlyosabban érintett Brazíliában mostanáig több mint 900 mikrokefáliás esetet regisztráltak, és ezek többségét az anya fertőzöttségével hozták összefüggésbe. A dél-amerikai országban további 4300 mikrokefália-gyanús esetet vizsgálnak.
Február elején szlovén kutatók ugyancsak a The New England Journal of Medicine című folyóiratban számoltak be arról, hogy azonosították a vírust egy abortált magzat rendellenesen kicsi agyában, ezzel tudományos bizonyítékot szolgáltatva a zikavírus és a kisfejűség (mikrokefália) kapcsolatára, amelynek megerősítéséhez azonban további vizsgálatokra van szükség.
A fertőzött magzatot egy szlovén nő vetette el terhessége 32. hetében, miután az ultrahangos vizsgálat komoly rendellenességeket mutatott születendő gyermeke agyában. A nő Brazíliában esett teherbe, és a várandósság 13. hetében jelentek meg nála a zikaláz tünetei.
A 14. és a 20. hétben elvégzett magzati ultrahangos vizsgálatok eredményei azonban még rendben voltak, és csak a 29. hétben találtak súlyos rendellenességeket, így a nő az abortusz mellett döntött.
A mostani tanulmány szerzői javasolták, hogy a várandós nők tesztelését a zikavírusra a megfertőződést követő több hétre is ki kellene terjeszteni – a jelenlegi irányelvek két hetet javasolnak – és kiemelték az MRI-vizsgálatok hasznosságát is.