Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írja, hogy az Egyesült Államok nem fogja elfogadni Venezuela illegitim kormányát. „A venezuelai nép és a demokrácia győzni fog” – húzta alá rövid üzenetében az amerikai diplomata.
A washingtoni diplomácia ezzel első ízben reagált a Nicolás Maduro venezuelai elnök által kiírt választásra, melyet az ellenzék bojkottál, mert szerintük semmilyen más célt nem szolgál, mint, hogy a népszerűtlen elnök bebetonozza hatalmát.
Az AP amerikai hírügynökség a helyszínről azt jelentette, hogy a venezuelaiak többsége távol maradt, nem ment el szavazni.
A dél-amerikai országban április óta folyamatosak a tiltakozások, az összecsapásokban már legalább 125-en meghaltak, több mint kétezren pedig megsebesültek. Csak vasárnap 10 ember vesztette életét az utcákon a caracasi főügyészség információi szerint, miközben az ellenzék egyik vezéralakja, Henrique Capriles hétfőre és szerdára is utcára hívta híveit. Tachira államban két gyerek, egy 13 és egy 17 éves fiatal is meghalt a tiltakozásokban. Golyó végzett velük, de azt nem tudni, ki lőtt. Az országnak ugyanebben a részében nem sokkal korábban egy katonát is agyonlőttek.
Nicolás Maduro pártja 5500 kormánypárti jelöltet indított az 545 fős alkotmányozó gyűlésbe, melynek az lesz a feladata, hogy újraírja az ország alkotmányát. Az elnök szombaton azt mondta, a gyűlésnek „bármi mást túlszárnyaló” hatalma lesz. Vasárnap pedig arról beszélt, hogy az alkotmányozó gyűléssel „a harc új korszaka” köszönt be.
A világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező ország több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, mára gyakorlatilag a polgárháború szélére sodródott. A gazdasági problémák forrása, hogy az országnak a kőolajon kívül szinte semmilyen exportcikke nincs, ezért az olaj világpiaci árának esése miatt Venezuela gazdasága zuhanórepülésbe kezdett, és elszabadult az infláció. Sok helyen leállt a termelés, és a boltok polcai kiürültek.
A politikai válság pedig abból ered, hogy Maduro és pártja, valamint az általuk irányított államapparátus minden eszközzel igyekszik megakadályozni az ellenzéket a kormányváltásban. Az ellenzék 2015-ben elsöprő győzelmet aratott ugyan a parlamenti választásokon, és a venezuelaiak elsöprő többsége Maduro távozását akarja, de az elnök híveiből álló legfelsőbb bíróság fokozatosan megkurtította a törvényhozás jogköreit, s egy alkalommal még a parlament feladatainak átvételére is kísérletet tett. Az ellenzék az alkotmány adta lehetőségekkel élve aláírásgyűjtést is kezdeményezett, hogy Maduro leváltását népszavazás útján érjék el, de ezt hol a választási bizottság, hol bíróságok akadályozták meg.
Nyolcmillióan szavaztak
A Nemzeti Választási Tanács vasárnap késő éjjel közzétett adatai szerint több mint nyolcmillió venezuelai állampolgár vett részt az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak megválasztásán, azaz a választópolgárok 41,53 százaléka ment el voksolni. Ez a szám több mint kétszerese az ellenzék és a független szakértők becsléseinek, akik 2-3 millió szavazóról beszéltek. Egy közvélemény-kutató intézet megjegyezte: 2,6 millió kormányzati alkalmazott dolgozik Venezuelában, akikre nyomást gyakorolhattak annak érdekében, hogy elmenjenek választani.