Bár a venezuelai ellenzék vezetője, Juan Guaidó elutasította azt a vádat, mely szerint az Egyesült Államok bábja lenne, az amerikai érdek valóban nem választható el a dél-amerikai országban kialakult helyzettől.
Venezuela mindössze 1700 kilométerre található Floridától, és ahogy John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó múlt héten fogalmazott, „Venezuela a mi féltekénken fekszik”. Washington kezdettől fogva ellenzi a Maduro-kormányzatot, és sokak szerint most – az ellenzéki házelnök kezét fogva – végre saját szájíze szerint fordíthat a dél-amerikai ország sorsán. A hétvégén kiderült, hogy Guaidó valóban egyeztetett Washingtonnal, mielőtt ideiglenes elnöknek jelölte volna magát, sőt december óta közös terven dolgoztak a Fehér Házban a venezuelai ellenzékkel.
Washingtont hosszú ideje zavarja, hogy közvetlen közelében egy „antiimperialista” hatalom működik, ahol az orosz, a kínai és az iráni érdekeltségek is megjelentek. „Az USA nem a demokráciát akarja megvédeni, csak az olaj fosztogatása érdekli” – fogalmazott Evo Morales bolíviai elnök, utalva arra, hogy Venezuela a világ legnagyobb kőolajkészleteivel rendelkezik. Oroszországnak és Kínának stratégiai fontosságú partnernek számít közvetlenül Washington sarkában, így érthetőek a komoly kölcsönök és befektetések a dél-amerikai országban.
Az Egyesült Államoknak ugyanakkor elengedhetetlen a régió stabilitása, vélik szakértők, nem véletlenül turnézott Mike Pence amerikai alelnök tavaly Dél-Amerikában, mielőtt a 14, főleg latin-amerikai országot tömörítő Lima-csoport közös nyilatkozatban utasította el a Maduro-kormányzatot.
Washingtonnak több szempontból is fontossá vált a venezuelai rezsimváltás: a dél-amerikai partnerországokban komoly társadalmi problémává vált a venezuelai menekültek kezelése, az utóbbi három évben több mint hárommillió ember hagyta el az országot. Az importcikkek, elsősorban a gyógyszerek hiánya Venezuelában pedig egészségügyi válságot okozott, és az, hogy Caracas az esetleges járványokat sem tudja kezelni, komoly kockázatot jelent a régiónak. Nem elhanyagolható emellett a kábítószer-csempészet kérdése sem. Miután az Egyesült Államok állampolgárai jelentik a legnagyobb felvevőpiacot, Washington évtizedek óta küzd a Dél-Amerikából észak felé áramló drogkereskedelem ellen. Szakértők szerint a venezuelai kormányzat érdekelt ebben a szektorban.
Persze így is kérdéses, hogy a tapasztalatlannak és nem is éppen karizmatikusnak tartott fiatal Guaidó hogyan tudott hirtelen forradalmárrá emelkedni. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a sajtóban elterjesztett fényképeket, amelyeken a nép körében indulatosan beszél, sokan gyenge Obama-utánzásnak tartják.
A Kreml nem keres kapcsolatot
A Kreml nem lépett kapcsolatba és nem tervez kapcsolatba lépni a venezuelai ellenzék vezetőjével, a magát ideiglenes elnökké nyilvánító Juan Guaidóval, és továbbra sem folynak tárgyalások Moszkva és Caracas között a Nicolás Maduro venezuelai elnöknek nyújtandó esetleges orosz katonai és pénzügyi támogatásról – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az MTI szerint. Peszkov az összeesküvés-elméletek világába tartozónak és kacsának minősítette azt az állítást is, amely szerint Nicolás Maduro személyes védelmét Oroszország biztosítja, valamint valótlannak mondta azt az értesülést is, miszerint orosz zsoldosok utaztak Venezuelába. Közben Juan Guaidó újabb tüntetésekre szólította fel a lakosságot. Az önjelölt elnök békés tiltakozást hirdetett holnap délre, amelyen azt kérnék, hogy engedjék be az országba a külföldről küldött humanitárius segélyeket.