Keresetet nyújtottak be az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ellen Raoul Wallenberg hozzátartozói szerdán Moszkvában annak érdekében, hogy cenzúrázatlan formában juthassanak hozzá azokhoz a dokumentumokhoz, amelyekből kiderülhet, hol és mikor halt meg a Szovjetunióban a svéd diplomata, aki a holokauszt idején zsidók tízezreinek életét mentette meg Budapesten – jelentette tegnap az MTI. Wallenberget a szovjet titkosszolgálatok 1945-ben a magyar fővárosban tartóztatták le. Azóta foglalkoztatja a világot a rejtély, hogy vajon hová tűnt, miután 1945. január 13-án Pesten egy orosz őrnagy elvitte magával. A legelterjedtebb, egy 1957-ben közzétett hivatalos jelentésen alapuló verzió szerint 1947. június 17-én a KGB lubjankai börtönében hunyt el szívroham következében.
A Háárec című izraeli újság éppen egy évvel ezelőtt számolt be Ivan Szerov volt KGB-főnök tavaly napvilágra került emlékiratairól, amelyekben az szerepelt: Wallenberget a Szovjetunióban annak idején felsőbb utasításra kivégezték. Ezzel magas rangú volt szovjet illetékes első alkalommal ismerte be a diplomata megölését. A KGB 1954 és 1958 közötti főnökének emlékiratai évtizedekig egykori nyaralójának egy titkos falában rejtőztek, ahonnan öt évvel ezelőtt kerültek elő egy átépítés során. Ivan Szerov könyvében ezt írja: „Semmi kétségem, hogy Wallenberget 1947-ben kivégezték”, ráadásul egyenesen Sztálin, valamint külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov parancsára.
A budapesti nagykövetség első titkáraként zsidók tízezreinek életét mentette meg
Marie Dupuynek, Wallenberg unokahúgának szerdán kiadott közleménye szerint az orosz levéltárakban több olyan, konkrétan a diplomata sorsával kapcsolatos iratot őriznek, amelyekhez eddig sem a család képviselőinek, sem független kutatóknak nem volt hozzáférésük. Dupuy rámutatott, hogy az orosz hatóságok ezt a hozzájuk beérkezett hivatalos és privát kérések ellenére sem engedélyezték. „A válaszok felkutatása részünkről mindaddig folytatódik, amíg meg nem tudjuk, hogy mi történt Raoul Wallenberggel, és hogy miért” – hangzott a kommüniké.
Wallenberg 1944 júliusától szolgált a budapesti svéd nagykövetség első titkáraként. Ebben a minőségében ezrével bocsátott ki életmentő menleveleket. Az anyakönyvi adatokat is számon tartó svéd adóhatóság csak tavaly ősszel, vagyis 71 évvel eltűnése után minősítette halottnak a diplomatát.
