– Nem nemzetközi segítségnek hívjuk ezt az adományt, hanem a humanitárius segítségnyújtás marketingjének – mondta Lambert Mende, a közép-afrikai ország kommunikációért felelős minisztere a Deutsche Welle kérdésére. Szerinte a szóban forgó konferencián részt vevők szándékosan felnagyítják az ország gondjait, a belső menekültek számát, hogy így meg tudják indokolni saját költségvetésük növelését.
Kongó nem is vesz részt a genfi eseményen, amíg nem tud megegyezni a nemzetközi közösséggel a menekültek valódi számáról, az ország állapotáról. „A menekültek nagy száma elriasztja a befektetőket, márpedig az országnak inkább befektetésre van szüksége, nem pedig adományokra” – mondta Mende.
Nehéz megállapítani, hogy esetében csak a kormány álláspontját védő tisztviselőről van szó vagy felelős politikusról, aki a nyugati államok cinikus adományozási szokásait bírálja. Afrika esetében ugyanis általában ez utóbbi a jellemző, azaz különböző nyugati civil szervezetek nyújtanak támogatást olyan helyi csoportoknak, amelyekkel jó viszonyt ápolnak, s amelyek nem feltétlenül az ország javulását szolgálják.
A célzott adományok ugyanakkor ritkán jutnak el a valóban bajban levő emberekhez, emellett az is igaz, hogy a nyugati társaságok az ilyen támogatások kifizetésével tudják igazolni, miért van szükségük saját kormányuktól újabb és újabb segítségre.
Mende kijelentése ugyanakkor számos kongói segélyszervezet haragját kivívta. Az országban ugyanis valóban dúl a polgárháború, valóban sokan kényszerültek elmenekülni lakhelyükről. Becslések szerint 2017 kezdete óta mintegy 600 ezer ember kelt útra az országban a harcok miatt, jelenleg nagyjából 4,3 millióra tehető az országon belül mozgó menekültek száma.
A helyzet fonáksága, hogy Kongó maga is fogad külföldi menekülteket, nagyjából félmillió külföldi távozott háborús hazájából a háborús szomszédhoz. Ezek az ENSZ adatai, amelyeket a kongói kormány túlzásnak nevez. Bernard Biango, az ország humanitárius ügyekért felelős minisztere azt mondta, a belső menekültek száma 231 241 fő, a világszervezet szándékosan torzít, mert így tudja igazolni saját költségeit. De kérdéses, kinek lehet hinni a kérdésben.
A kongói elnök, Joseph Kabila mandátuma 2016 decemberében lejárt, ám mivel szerinte a mostani helyzetben nem lehet választásokat tartani, továbbra is kezében tartja a hatalmat. A nemzetközi közösség nemigen hisz Kabilának, de vannak bizonyos támogatói. A francia állami RFI rádió úgy tudja, Kinshasa levélben kérte a potenciális támogatókat, hogy bojkottálják a konferenciát, ezt pedig például az Egyesült Arab Emírségek meg is tette.