Volt kormányfők és miniszterek, professzorok és más vezetők sürgették kiállásra az Európai Bizottságot és az európai uniós tagországokat a magyar felsőoktatási törvény módosítása ellen, amely sokak szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) – írta csütörtökön az amerikai gyökerű, balliberális brüsszeli hírportál, a Politico.
Csaknem ötvenen írták alá a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) nevű elemzőközpont honlapjára feltöltött nyílt levelet, köztük Alexander Stubb volt finn, Bajnai Gordon volt magyar és Marek Belka volt lengyel miniszterelnök, Javier Solana, az unió egykori külügyi főképviselője, Jaap De Hoop Scheffer korábbi NATO-főtitkár, Emma Bonino volt olasz és Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter, illetve Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egykori főtitkára.
Az aláírók listájából szemezgetett neveket olvasva az embernek szemernyi kétsége sem lehet, hogy milyen irányból fúj a szél, elvégre például Bajnai Gordonnal egy nyílt levélben szereplők vélhetően nem a konzervatív értékeket képviselik. Érdemes azonban egy pillantást vetni a szervezetre is, amely a nyílt levelet közzétette. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (European Council on Foreign Relations – a név a későbbiekben még fontos lesz) elnevezés tekintélyes szervezetet sugall, amely alapján államközi testületre lehetne következtetni. Valójában nem az. Egy amerikai, civilnek is nevezhető szervezet európai leányintézete.
Az Egyesült Államokban 1921-ben alapították a Council on Foreign Relations (azaz Külkapcsolatok Tanácsa) nevű szervezetet, amelyről a Magyar Idők Online már korábban is írt, amikor a Foreign Relations gyalázkodó cikket publikált az ’56-os forradalomról (Nem akármilyen szervezet vette célkeresztbe Magyarországot). A Wikipédia külön fel is hívja olvasói figyelmét arra, hogy ne tévesszék össze a Committee on Foreign Relations-szel, ami tényleg az USA Szenátusának bizottsága, illetve European Council on Foreign Relations-szel sem, ami pedig valami nagyon hasonló amerikai névrokonához.
Talán már az sem okoz meglepetést, hogy Soros György, illetve intézményként a Soros Fund Management is tagja ennek az óriási ernyőszervezetnek. Az igazi érdekesség azonban akkor fedezhető fel, ha megtekintjük az európai fiók tagságának listáját.
A most éppen a CEU miatt felszólamló Külkapcsolatok Európai Tanácsában Magyarországot a következő emberek képviselik:
- Bajnai Gordon – Meridiam Csoport, vezérigazgató, volt miniszterelnök
- Dessewffy Tibor – Demokratikus Mozgalmak és Szervezetek (DEMOSZ), Magyarország, elnök
- Gyarmati István – Demokratikus Átalakulásért Intézet, elnök-vezérigazgató
- Korányi Dávid – Atlanti Tanács, energetikai program, igazgató
- Orbán Anita – Cheniere Marketing, vezető tanácsadó; a Külgazdasági és Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős volt utazó nagykövete
- Alexander Soros (Magyarország/USA) – Nyílt Társadalom Alapítvány, a globális igazgatóság tagja
- George Soros (Hungary/USA) – Nyílt Társadalom Alapítvány, alapító és elnök
- Szemerkényi Réka – Magyarország amerikai nagykövete.
Mindezeket figyelembe véve látható, a Külkapcsolatok Európai Tanácsa is Soros zsebéből figyeli a világ eseményeit, és érthető, hogy úgy érezte, nyílt (társadalom) levéllel kell színre lépnie.
Az egyik legmagasabb presztízsű akadémiai intézmény az 1630. helyen
A levélben a CEU-t „az egyik legmagasabb presztízsű akadémiai intézménynek” nevezték Európában. Mióta kiderült, hogy a CEU szabálytalanul működik, a balliberális sajtó hazánk legjobb egyetemének kiáltotta ki az intézményt. Az Eduline.hu azonban tavaly szeptemberben arról számolt be, hogy a Quacquarelli Symonds 2016–2017-es világranglistáján – a hazai mezőnyből – a szegedi egyetem végzett az élen amint arról a Magyar Idők is beszámolt. Az első ezerben további öt magyar intézmény, az Eötvös és a debreceni egyetem, a BME, a Corvinus és Pécs végzett. A Közép-európai Egyetem a két éve készült University Ranking by Academic Performance rangsorában a nem túl előkelő 1630. helyet foglalta el a kétezerből.