A Republikánus Párt színeiben a Fehér Házba jutásért küzdő politikus a novemberi választások szempontjából kulcsállamnak számító észak-karolinai gyűlésen azzal vádolta vetélytársát, hogy el akarja törölni a szabad fegyverviselés jogát biztosító második alkotmánykiegészítést. Trump emlékeztetett, hogy ha Hillary Clinton hatalomra jut, ő fogja kijelölni az amerikai alkotmányosság felett őrködő legfelsőbb bíróság új tagját a közelmúltban elhunyt konzervatív Antonin Scalia helyére, így a hatalmi viszonyok a liberálisabb bírák irányába tolódhatnak el a vegyes összetételű testületben. Az emberek pedig nem tehetnek semmit ez ellen. „Vagyis a szabad fegyverviselés elkötelezett hívei talán igen, én nem tudom” – mondta Trump. A republikánus elnökjelölt rendszeresen ezzel a mentegetőző formulával próbálja tompítani egy-egy meredekebb kijelentését.
A Trump kampánycsapata által adott magyarázat szerint a politikus csupán arra gondolt, hogy a fegyvertartók a rá adott szavazatukkal biztosítsák, hogy nem történik meg a Hillary Clintonnak tulajdonított esetleges jövőbeni politikai döntés. Az érvelésük azon logikai buktatóját azonban nem sikerült feloldaniuk, hogy Trump az átlagos szavazókkal szemben miért tartja a fegyvertartókat még inkább képesnek arra, hogy tegyenek a második alkotmánykiegészítés lehetséges eltörlése ellen, hiszen az ő voksuk is ugyanannyit ér. A teljes szövegkörnyezetben értelmezve is több mint gyanúsnak tekinthető megszólalást Paul Ryan, a képviselőház republikánus házelnöke is elítélte, akivel csak a közelmúltban békült ki a párton belül sokak által elszabadult hajóágyúnak tartott Trump. Az eset kapcsán a közösségi médiában megnyilatkozó amerikai választók túlnyomó többsége szintén kritikával illette a republikánus elnökjelöltet.
Az amerikai társadalom jelentős része az alkotmányra hivatkozva mindenféle korlátozást elutasít
A Trump kijelentését kísérő heves reakciók is arra engednek következtetni, hogy a fegyverhez jutás esetleges korlátozása továbbra is meghatározó kérdése marad a kampánynak. A választók számottevő része elégedetlen a szabályozás hiányosságai miatt, ugyanakkor az évszázados hagyományok következtében a szabad és szinte korlátozatlan fegyvertartás híveinek tábora is jelentős erőt képvisel. A képet tovább árnyalja, hogy a fegyvergyártók és a fegyvertartók közös, több millió tagot soraiban tudó szervezete az egyik leghatékonyabb érdekérvényesítési képességgel rendelkezik az amerikai politikai rendszerben. A fegyverlobbi nemcsak szövetségi, hanem helyi szinten is gyakran próbál – többnyire sikeresen – nyomást gyakorolni a döntéshozókra.
A fegyvertartással valamelyest szintén összefüggő rendőri túlkapások kérdése ugyancsak fontos szerepet játszhat majd a választás során. Az incidensek egyre gyakoribbá válása érzékenyen érinti az afroamerikai közösséget. A felfokozott hangulatot jól példázza, hogy a Missouri állambeli Fergusonban két éve lelőtt fiatalra való megemlékezést lövöldözés szakította félbe tegnap, miután egy autó a felvonulók közé hajtott.
Rendőri túlkapások
Rendszeresen törvényellenes módon állítják meg és veszik őrizetbe a Baltimore-ban élő afroamerikai lakosokat, vagy túlzott erőszakot alkalmaznak ellenük a helyi rendőrök, derül ki az amerikai igazságügyi minisztérium helyi idő szerint kedden közzétett jelentéséből. A dokumentum annak a vizsgálatnak a részleteit tartalmazza, amelyet a 25 éves Freddie Gray halálát követően tavaly indítottak a szövetségi hatóságok, és amely arra jutott, hogy a baltimore-i rendőrség a szövetségi törvényeket és az alkotmányt sértő gyakorlatot folytat. A beszámoló szerint a fekete járókelőket háromszor gyakrabban állítják meg a rendőrök, mint a fehéreket. (MTI)
