Eszerint a jelenleg Esszalamként ismert óvárosi negyedet újra El Mellahnak fogják hívni. A mellah kifejezés különféle változataiban arabul és héberül is sót jelent, és egykor ezzel a szóval jelölték a marokkói városok fallal körülkerített zsidó gettóit.
A marrákesi Mellah a 16. században épült az inkvizíció által Spanyolországból kiutasított zsidók befogadására, erődített falai még ma is állnak. Marrákesben valaha 70 ezer zsidó élt, napjainkban legfeljebb néhány százra tehető a számuk a városban.
Az észak-afrikai országban az 1950-es évek végén még 250 ezerre becsülték a zsidók számát, amely mára 250 körülire apadt, a legtöbben kivándoroltak Izraelbe vagy Franciaországba.
A marrákesi zsidó negyed átnevezéséről formálisan a turisták által is kedvelt marokkói város önkormányzata határozott „rendkívüli ülésén” VI. Mohamed király utasítására.
A belügyminisztérium közleménye szerint az uralkodó előzőleg felkereste az Esszalam negyedet, és azért döntött a zsidó negyed identitásának visszaadásáról, hogy „megőrizzék a királyság civilizációs örökségét és a marokkói társadalmat alkotó összes népcsoport kulturális örökségét”.
Az átnevezést Serge Berdugo, a marokkói zsidó közösségek tanácsának elnöke kérte a királytól.
Az egykori zsidó negyedet ma már csaknem kizárólag muzulmánok lakják, de sajtóhírek szerint egyáltalán nem bánják az átkeresztelést, sőt azt remélik, hogy a negyed zsidó identitásának erősítése jobban a városrészükre tereli a figyelmet és megélénkíti a turizmust.
A marokkói hatóságok 2015-ben nagyszabású programot hirdettek a marrákesi óváros, benne a hajdani zsidó negyed állagának megóvására.
VI. Mohamed király decemberben részt vett az állami pénzből felújított casablancai zsinagóga és zsidó múzeum újranyitásán.