Egy ismerős család egyik fele Budapesten él, jórészt német családi pótlékból: apa kint dolgozik, anya pedig itthon, félállásban egy peremkerületi iskolában.
Anya fő bevételi forrása a három gyerek után járó családi pótlék, vagyis 592 euró (190 ezer forint). Ugyanez az összeg egy magyarországi pótlékot kapó háromgyerekes család esetében 48 ezer forint lenne.
Az SPD főtitkára szerint általános probléma a „munkamigráció”
Fotó: Reuters
A külföldön élő, de német pótlékot kapó családok ügye most – Nagy-Britannia és Ausztria után – Németországban is felvetődött, és már nem is először. Sören Link, Duisburg szociáldemokrata polgármestere ezúttal azzal állt elő: a német kormánynak valamit végre tennie kellene a „nyomormenekültek” ellen.
Az egyharmad részben külföldi származásúak lakta Ruhr-vidéki iparvárosban 2012 óta 6 ezer főről 19 ezerre nőtt a bolgár és romániai születésűek száma. Link szerint bűnbandák specializálódtak arra, hogy szintó és roma származásúakat hozzanak Németországba, és a kifizetett családi pótlék révén haszonhoz jussanak.
– Olyan emberekkel kell itt foglalkoznom, akik egész utcasorokat összeszemetelnek, és fokozzák a patkányproblémát – mondta a városvezető, mire Romani Rose, a németországi központi szintó és roma tanács elnöke rasszista sztereotípiák használatával vádolta őt meg. Szerinte Link bűnbakokat keres.
Andrea Nahles, a német kormánykoalícióban részt vevő szociáldemokraták főtitkára szeptemberre válságtanácskozást hívott össze a kérdésben érintett városok vezetőivel.
Úgy véli, a külföldre kifizetett családi pótlékokkal való visszaélések egy részproblémát jelentenek: az általános probléma a „munkamigráció”. A hivatalos német adatok szerint a korábbi évekhez képest több, immár mintegy 270 ezer olyan gyerek után fizetnek ki a hatóságok összesen mintegy 343 millió eurót, akik külföldön élnek.
A legtöbben, 117 ezren a lengyelek vannak közöttük, őket a csehek, a horvátok és a románok követik, míg a magyarok számát 11 ezerre teszik a német sajtóbeszámolók. De az Európai Bizottság hozzáállását és az európai ítélkezési gyakorlatot tekintve a németek is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy – a konkrét csalások kiszűrésén túlmenően – valóban felléphetnek-e érdemben a Kelet-Európában landoló juttatások megkurtítása érdekében.
„Az EU-bizottság láthatóan nem akar újabb aknamezőre lépni azután, hogy a menekültpolitika, a jogrendszer és a kiküldött munkaerőre vonatkozó irányelv miatt összekülönbözött Kelet- és Dél-Európával, épp elég nyugtalanságot idézve elő az EU-ban” – írta a Die Welt.
A kérdés előzőleg Ausztriában is felmerült: az új, jobboldali kormány a családi pótléknak a gyerek tartózkodási helyétől függő indexálása mellett döntött 2019-től kezdődően, de ez elől sem hárultak el az európai jogi aggályok.
Az indexálás ellen a magyar diplomácia is felemelte a szavát, hiszen az ausztriai magyar munkavállaló ugyanúgy osztrák adót és járulékokat fizet, mint bármelyik osztrák. Bécsből jelenleg 273 millió eurót utalnak külföldre; a helyi árszínvonalhoz való igazítással 100 milliót akarnak megspórolni. Egy Magyarországon élő gyerek után a mostani havi 172 euró (55 ezer forint) helyett 93 (30 ezer forint) járna.
